Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

is birtokba véve, közelebbről és jobban ostromolhatták a várat. Fentebb már elbeszéltük, hogy innen rohamokkal és aknákkal támadták a várat és ezzel elérték, hogy a várat hamarosan átadják nekik. De nem sokkal utóbb nekik is át kellett adniok a várat. xMivel pedig megelőzően kiürítve adták át az ellenségnek, a régi lakosok közül csak kevesen maradtak meg, a lakosok többsége a jövevényekből adódott. A törökök után magyarok telepedtek le a városban, de ezek később, a Rákóczi-féle támadáskor szétszóródtak és a helyükbe leginkább németek jöttek és csak alig néhány magyar és tót. Manapság a németek vannak többségben. Bár kevés lakosa van a városnak, mégis szegényen, de tisztességesen élnek. Földjük nincsen, kivéve az egyetlen szigetet, amely alig elég a kertecskéknek. Ha ez sem volna, akkor azt sem tudnák a város lakói, hol termesszék a káposztát és az egyéb kertr veteményt. Területük annyira nincsen, hogy az is, amely a Duna és a vár közé ékelődik, alig elég a város számára, inkább csak egyes házaknak. Ezért az itteniek is kézművességből és kereskedésből élnek. Valaha kiváltságai is voltak a városnak, amelyeket az érsektől nyert, de ezek — a kiváltságlevelek elvesztővel — semmivé váltak. Elnyerhetnék ugyan a vásártartási jogot, vagy a kiváltságok megújítását, de mit nyernének ezzel, ha nincsen piacuk, ahol megtarthatnák a vásárokat? Egyébként a városnak nem csekély részét foglalja el a katonai élelemraktár, amelyet tő. nemrég létesítettek a várőrség számára, továbbá a jezsuiták kollégiuma, akiket Széchenyi György telepített itt le 1687-ben, továbbá a ferences atyák kolostora. akiket ugyancsak Széchenyi telepített le, még a jezsuiták elölt, abból a célból, hogy imáikkal segítsék a király seregét a török ellen. Ezekhez járul még a vármegyeháza, hogy a többit el is mellőzzem. Az a torony, amelyről az előbb mondottuk, hogv forrás és 25