Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

IV. FEJEZET. Ennek a járásnak kiváltságos városairól. I. Szent Tamás váron. A legközelebbi — mini inár mondottuk, — az esz­tergomi káptalan városa, a hasonló nevű királyi város mellett, amely hasonlóképen a törökök kiűzése után települt Magyar- és Németország különböző részeiből. A nyelvet illetően részint magyarok, részint németek és tótok, valamennyien katolikus vallásúak, amiért is a szabad királyi várossal közös templomuk van. Mint fentebb említettük, hajdan hegy volt a vár és a kirá­lyi vár között, amelyet Szent Tamásról neveztek el és 18. amelyen prépostság volt, néhány kanonokkal. Az egész hegyet körülölelte a prépostságnak alávetett városka. Mivel pedig az egyik oldalról a vár. a másikról pedig a királyi város a legközelebbi szomszédja, hasonló volt a sorsa, mint ennek a kettőnek. A törökök idejé­ben törökök és rácok lakták, amíg az ostromok ki nem űzték őket. Leginkább a keresztény és a császári katonaság rajtaütései pusztították, a vár visszavételé- • vei pedig teljesen elszegényedett. Utóbb — mint már ' megemlékeztünk erről — katolikus lakosok telepedtek ide, de nemsokára a Rákóczi-féle felkelés ismét szét­19. szórta őket. Amikor ugyanis ezek a vflrat ostromol­ták. a lakosságnak el kellett mennie fs a helyet az » ostromlóknak kellett átengednie. Később azonban, a béke helyreálltával, olyan sokan jöttek ide ismét, hogy alig volt elég hely a házaknak, bár azok elég ala­22

Next

/
Thumbnails
Contents