Bél Mátyás: Esztergom vármegyéről...

csony és kicsiny épületek. Nincsen ugyanis egyéb területük, mint amelyei a házak foglalnak el és amelyet egyik oldalról a Duna, a másik oldalról a királyi város, a harmadikról pedig a szentgyörgymezei és vízivárosi terület zár körül. Csupán néhányuknak jut egy kis szöllőcske a Kuszlusi dűlőben, a többit idegen területen bérlik. Ezért a legtöbben kapálással és szöllőmunkával keresik meg a mindennapi kenyeret. Magának a földesúr káptalannak is van saját szállása a hegy alatt és igy módjában van gazdálkodást folytatni A legfontosabb a malom, amelyet a hőforrások vite bajt. Ennek a vize ugyanis sohasem fogy ki, sem be nem fagy. A források, helyesebben a ló, több mint hetven lépés hosszú és negyven, vagy ötven lépés széles ott. ahol a legszélesebb. A vize tiszta és hasonló a tatii hőforrásokéhoz. Oláh a királyi város mellé helyezi t hőforrásokat, mindőn ezt mondja: A vártól távolabb van a királyi város, amely mellett hőforrások is vannak, mindjárt a Szent Tamás hegy lábánál, ahol 20. egy másik tő is látható, az előbbinél kisebb és jobban buzjgó, de hasonló vizű. — Ugyanennek a hegynek a tövénél látható még ma is két kolostor romja, melyek közil az egyikben dominikánusok, a másikban pedig augisztinusok laktak, amint azt a régi írásokból megtud! atjuk. Egyébként ez a hegy, mely a várnak ártalmára volt. a földdel kezd egyenlővé lenni. Bár kemé21. 11 vei rombolják, a szikla, mely alkotja, ellentáll. 11. Víziváros. Másképpen Érsek-városnak, a magyarok Belső-Városnak, vagy a vizekről Vízivárosnak, a németek Wasserstact-nak nevezik. Ez a név attól az igen erős toronytól ered, amelyet egykor — mint Oláh mondja — a víz védelmére építettek, azért vízi toronynak neveztek. Mivel a vár nyugati része alatt, a begy lába és a fo23