Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja

VUKOV KONSTANTIN AZ ESZTERGOMI VÁR XV. SZÁZADI ÉRSEKI PALOTÁJÁNAK REKONSTRUKCIÓJA I. A Vitéz János-féle palota fölfedezése Az esztergomi középkori érseki palota régészeti kutatása tisztázta a híres „Vitéz-palota" helyét, terjedelmét, Duna felőli nézetének és udvari homlokzatának fő elemeit.

1 A dr. Horváth István vezette kutatás azonosította a nagytermet, amelyről a kortársak elragadtatással írtak, új megvilágításba helyezte a palotaegyüttesben elfoglalt szerepét: Az eddig feltárt, ma múzeumi részek a magánlakosztályt képezték, az elhagyott, de megújulásában reményteli „Kaszárnya" épület pedig a dunai külső várfalakkal együtt rejti magába a reprezentációs szárnyat, vagyis a híres Vitéz-palotát. (1. kép) A kutatás rávilágított a pusztulástörténetre is, s a más információkon túl, ennek szinte reciproka lehetővé tette a palota tömegrekonstrukcióját is. Összefoglaljuk a főbb megállapításokat. A kaszárnya udvari homlokfala szinte teljes magasságában középkori. benne az emeleti szinten öt nagyméretű egykorú ablakfülke készült. Az ablakfülkék egyikéhez tartozó későgótikus, körtetagos szemöldökkő in situ megmaradt. Két ablakmélyedésben pedig az egykori, XV. századi padló téglái láthatók, ezzel megadva a legfelső járószint magasságát. Alább a födém gerendasorának égett fészkeit bontotta ki a feltárás. Utóbbiak által meghatározható szint fölé a Kaszárnya nyugati falából semmiféle középkori faltest nem emelkedik. Nincs tehát akadálya annak, hogy ez a fölső helyiség a dunai várfalig két traktus szélességben átnyúljon. (2. kép) Az ostromok során (1594—95) a dunai fal leomlott, majd visszaépítették, javítgatták, de ezek után már nem érte el eredeti magasságát. De a benne maradt nyomok alapján kiegészíthető a hiányzó rész. Ugyanis eme Dunára néző, nyugati várfal megőrzött betörött konzolköveket, s megmaradt az egyik támpillér nyolcszögű átmenete, amelyből az éleken ék formájú gyámkövek állnak ki (ma egy nyolcszögű betontányér fedi le őket). A szintbeli méretek kiadják egy négy, lépcsőzetesen előreugró kőelemből álló konzol szerkezetét, amelyeknek sora függőfolyosót tartott. A legelső szinten a két traktus szélességben és a kaszárnya teljes hosszában elnyúló nagyterem így megfogható és kiszerkeszthető. Alatta két traktusban húzódtak a többi helyiségek. A terem előtt a nyolcszög három oldalával záruló zárterkélyekkel tagolt függőfolyosó húzódott — ahogy erről a források is megemlékeznek. (3. kép) A nagyterem a legfontosabb és meghatározó része a XV. századi palotaépítészetnek, ezért az egész épületet is jellemzi. II. A Vitéz-palota építészettörténeti értéke Az eddigiekben kitapinthatóvá vált a nagyterem által meghatározott palotarész (amit röviden Vitéz-palotának nevezünk) alapképlete: 98