Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja

Alul kéttraktusú tér, fölötte egyetlen nagyterem, a teremhez zárterkélyes függőfolyosó kapcsolódik. A XV. századi magyar építészetben a zárterkélyes, lovagtermes várkastély rögtön Vajdahunyadot juttatja eszünkbe. Marosi Ernő kimutatta Vajdahunyad és Zsigmond király híres budai palotájának, a „Frisspalotának" rokonságát.

2 Éppen az építészeti alapképlet fölállítása vezet minket ahhoz a fontos megállapításhoz, hogy Buda, Esztergom, Vajdahunyad egyazon emlékcsoport tagjai; a XV. századi magyar reprezentációs építkezéséé. (4. kép) Mivel a budai építkezés időben és méretben megelőzi mindegyik más palotát, érdemes jobban megvizsgálni. Csupán forrásokra, néhány feltárt pincerész és kellően nem becsült kőanyag tárgyi emlékeire vagyunk itt hagyatva.

3 Ezekből leszűrhető a „Friss-palota" koncepciója. Alul oszlopokkal két hajóra tagolt terem, felette egyetlen nagyterem, hozzá csatlakozva erkélyfolyosó, „tornyocskákkal" díszítve. A képlet megegyezik Esztergoméval és Vajdahunyadéval némi helyi sajátossággal. Esztergomban az alsó tereket hosszfal választja el, mivel korábban külső várfalként szerepelt. Vajdahunyadon pedig a fölső terem — jelentékeny restaurálás és átépítés után — 5 oszloppal megosztott. (5. kép) A „Friss-palota", Zsigmond nagyszabású építkezése (1420 táján már áll) európai szemszögből is jelentékeny, hatása a magyar főúri építkezésekre el nem vitatható. Hatása a Hunyadiak és az esztergomi érsek építkezéseiben már megfogható. A Hunyadiak Zsigmond udvarában emelkedtek ki, Vajdahunyad kiépítésekor a budai mintát követték 1465-ben érsekké kinevezett Vitéz János pedig Zsigmond kancelláriájában munkálkodott pályája kezdetén (1433). A kutatási adatok szerint az esztergomi új építkezést 1440—50 körül Vitéz elődje, Széchy Dénes éx-sek kezdte el. Ezt a datálást a Kaszárnya pincéjében végzett ásatás leletei is alátámasztják. De éppen Széchy Dénes is a Hunyadi-körhöz kapcsolódik és nyilván jól ismerte a budai palotát is. Jóllehet, Széchy Dénes érsek kezdte el a palota építését, de a fadonga mennyezet létesítése kérdésében Vitéz János szerepe jelentős. Ö ugyanis az újabb kutatás felfogása szerint (Prokopp Mária) járt Itáliában, főként Padovában. így személyes élményt is szerezhetett az „II Salone" csodálatos belsejéről, amely a budai Friss-palotához Pedro Tafur követnek hasonlatot szolgáltatott. Továbbá látott még Vitéz egy olyan termet, amely a legmagasabb szintű reprezentáció színtereként kazettás faboltozattal volt ellátva: ez a frankfurti ún. Kaysersaal. 1454-ben a frankfurti birodalmi gyűlésen beszédet tartott a török elleni háború szükségességéről. A Friss-palota, Vajdahunyad és Esztergom épülete méretben és művészeti megoldásban olyan figyelemre méltó, hogy jogos megállapítani: A tárgyalt emlékcsoport nemcsak a hazai, hanem az európai korabeli építészet élvonalába tartozik. i, családi fészkük, f'' ék/V Esztergomban -v 0" könyvtár i :g} „ "> -1 99