Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Horváth István: Vitéz János palotájának régészeti feltárása
rony D-i végében találtak ekkor XII. századnál korábbi falmaradványokat, ill. a feltárás teljes területén középkori, török és barokk átépítéseket is konstatáltak. 1961—62-ben a kutatásokat Méri István folytatta, aki az ú. n. Kaszárnya épület alatt, ill. annak K-i oldalán, valamint a bazilika Ny-i homlokzata előtt dolgozott. Feltárásával bizonyította, hogy a Várhegy a rézkortól napjainkig folyamatosan lakott hely. A jelentős kelta és római településmaradványok feltárása mellett megállapította, hogy a Kaszárnya-épület közelében a III. Béla-féle palotától É-ra eső területen jelentős, annál régebbi, XI—XII. századra keletkezhető épületmaradványok rejtőznek. Ez utóbbiak, ill. a teljes palota-terület és udvar megkutatását 1964—69. között Nagy Emese és kollektívája folytatta, akik a Várhegy korai (őskor, római kor) településtörténetének kutatása mellett főleg a X—XI. századi időszak (de a későközép- és török kor) építéstörténetéhez is igen jelentős adatokat, maradványokat tártak fel. E munka során kezdett kibontakozni az államalapítás-kori királyi székhely épületegyüttese a későbbi korok rétegződései alól. 2 (1. kép) Közben, 196 6—67. t elén megkezdődött az ú. n. Kaszárnya-épület kiürítése (korábban lakások voltak benne) és részleges műemléki—régészeti megkutatása. E munka során, amely már felügyeletem alatt folyt, bebizonyosodott, hogy a Mária Terézia építkezésének hitt épület jelentős középkori épületmaradványok felhasználásával alakult ki: az udvar felé a földszint és az emelet falai is középkoriak, dunai homlokzatának pedig földszinti része középkori. A XVII—XVIII. században épült belső falait ekkor elbontottuk. Ezekből jelentős középkori kőfaragványok kerültek elő, amelyek később, a Vitéz-palota elméleti rekonstrukciójának elkészítésében fontos szerepet játszottak. Az 1970—74. között — kisebb-nagyobb megszakításokkal — végzett falkutatások során az emelet K-i homlokzatán öt nagy gótikus ablakfülke részleteit bontottuk ki, — amelyeket már ekkor a Vitéz-féle palota maradványának határoztunk meg, ill. a Ny-i földszinti falon hét gótikus résablak maradványát találtuk. Közbe n 19 72-ben országos tervpályázatot írtak ki az új Vármúzeum épületének kialakítására. Ennek eredményeként egyrészt a kutatások abba maradtak ismét, ill. a feltárások eredményeit és a régészeti-műemléki szempontokat figyelmen kívül hagyó tervek készültek a királyi palota környezetének (palota-udvar, a Kaszárnya-épület és Ny-i előtere, ill. a várkápolna É-i oldalán lévő ú. n. „Román Kőtár") beépítésére. A hatóságilag jóváhagyott tervek alapján az épi tkezé s I. üteme (a ..Román Kőtár" területén kialakítandó modern iroda-épüleF építése) 1979 őszén indult volna be. Ekkor azonban az MTA Középkori Szakbizottsága, valamint az Ásatási Bizottság felülvizsgálta a terveket, és az I. ütem területén ásatást rendelt el. mivel az korábban még nem volt megkutatva. Ezzel egyidejűleg elrendelték — a tervezés érdekében — a Kaszárnya további kutatását is. A tervezett irodaház helyének kutatása során az Árpád-kori királyi palota K-i védőfalának jelentős maradványai kerültek elő egy 8x8 m alapterületű, négyzet alaprajzú toronnyal, amelynek felmenő fala az ÉNv-i sarkon 4 m magasságban fennáll. (Megjegyzendő, hogy ennek helyére épült volna a tervezett új épület kazánháza!) 79
