Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Horváth István: Vitéz János palotájának régészeti feltárása

HORVÁTH ISTVÁN VITÉZ JÄNOS PALOTÁJÁNAK RÉGÉSZETI FELTÁRÁSA Heltai Gáspár — Kolozsvárott, 1574-ben nyomtatott Magyar Krónikájában — egyebek mellett a következőket írja Vitéz Jánosról: . .. ,,Az Érsek jeles ember vólt. Nagy palotát épített vala Esztergomott az várba, és az előtt egy szép kerengőt tiszta piros márvány kövekből, melynek duplás menete vala. nagy szép és drága ékességekkel. A palotának belső falán szép és drága bóltozásokat hajtatott vala, kikben renddel drága festékekkel megíratta vala mind a sibilláknak képeit. Azon palotában az eggyik hosszú falon renddel szépen mind meg-íratta vala szép és drága festékekkel mind a Magyaroknak Öseket, a Scithiai Hertzegeket, annak utánpa a Királyokat". . / A fentieket Heltai részben Mátyás király történetírójának, Bonfininek majd száz évvel korábbi műve alapján írta, de kortársaitól is hallhatott a messze földön híres palotáról, amely ekkor ugyan már 31 éve török kézben volt, de még megvolt. — A várparancsnok, — az esztergomi szandzsákbég-által lakott épületről az 1595 előtt itt megfordult utazók, császári követek mint fennálló, csodálatos építményről számolnak be a jelentéseikben. — S hogy ilyennek tartották maguk a törökök is. misem bizonyítja jobban, mint néhány világlátott török utazó leírása, de az a tény is, hogy szívesen mutogatták az Esztergomba érkező jelesebb személyeknek. Az 1594—95. évi nagy ostromok után a források elhallgatnak a híres épületről, Ez a tény, és egyúttal a régészeti megfigyelések is arra vallanak. hogy a jeles palota éppen ezen ostromok során pusztult el, úgy hogy a végül 1683-ban felszabadult várban már semmi nem utalt a valaha mindenkitől csodált épületre, s emléke is feledésbe merült — a korábbi, Árpád-kori királyi palotáéval együtt. A 150 éves török háborúk idején a vár középkori épületállománya nemcsak hogy rommá változott, hanem az erődítések földmunkálatai során betömték, eltemették azokat, s így a XVIII—XIX. században már azt sem lehetett tudni, hogy a várnak mely részén állt az egykori királyi, majd érseki palota? — Voltak, akik a Várhegy É-i felére helyezték a lörténelmünkben, és építészettörténetünkben egyaránt kiemelkedő jelentőségű épületeket. Velük szemben a jeles történész. Lepold Antal kanonok okleveles kutatásai alapján a hegy D-i végén sejtette a palota maradványait. Az esztergomi Várhegy déli végének ásatása 1934-ben indult el — Lepold Antal kanonok kezdeményezésére, és jelentős anvagi támogatásával. A kutatásba hamarosan bekapcsolódott a Műemlékek Országos Bizottsága. A feltárások, ill. az előkerült Arnád-kori épületmaradvánvok rekonstrukciója, helyreállítása Várnai Dezső. Gerevich Tibor. Lux Kálmán és Géza közreműködésével 1938-ra. a 900 éves Szt. István évfordulóra fejeződött be (ill. az évforduló, majd a világháború miatt maradt abba). Az előkerült építészeti emlékeket III. Béla király XII. század-végi palotája maradványainak határozták meg. Csupán az Árpád-kori lakóto78