Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Beke Margit: Vitéz János esztergomi udvara

hasem járt Itáliában és nem tanult. Alapos olvasottságra, jó emlékezetre csakis iskolai alapokon tehetett szert."

11

7 Kétségtelenül sokat köszönhetett Pier Paolo Vergerionak (1414—44). az első humanista szónoknak, aki Zsigmond idejében került hazánkba.

11

8 Hosszasan vendégeskedett Vitéznél, majd kolostorba vonult vissza. A görögben jártas Vergerio sok művet fordított latinra és klasszikus műveltsége hatott Vitézre. Ügy tűnik, hogy érdemes lenne Vitéz fennmaradt műveit kiegészíteni okleveles anyagával és nem csupán világi klasszikus szempontból vizsgálódás tárgyává tenni, hanem teológiai szemszögből is. Tudjuk, Szent Jeromost, a szentírás ún. Vulgata fordítóját Vitéz kedvelte, hiszen könyvtárában is megvolt Szent Jeromos tehát lehetetlen, hogy ne hatott volna rá. Mecénás volt, melyet gazdagsága lehetővé, tudományszeretete megvalósíthatóvá tett. A legtehetségesebb embereket válogatta ki, akik jól ismerték bőkezűségét és a beléjük helyezett bizalomnak igyekeztek megfelelni. Szigorú, metszőélű kritikájától tartottak a tudósok, de egyszersmind büszkék voltak, ha megelégedését és tetszését tapasztalták. Politikában való jártasságát is elismerik. Palma szerint „Vitéz János híres férfi mindenfajta tudományban és a politika tudományának ismeretében."

11

0 Galeotto írja: „az állam kormányzását a köz hasznára és előmenetelére ... az ingadozó államot úgy megszilárdította, hogy most már súlyának megfelelően áll."

12

0 Ügy tűnik, a királlyal való összeütközésnek éppen a politikai helyes irányvonalról való letérés a kulcspontja. Igaz, hogy Mátyás politikáját 1469-ig helyeselte és hadjárataiban és országgyűléseken mellette volt. Legsúlyosabbnak vélte a török hadmozdulatok figyelembe nem vételét azzal együtt, hogy nagy terheket rótt a király az adózó és nem adóköteles osztályra. Az összeesküvésben bíbornoksága nem esett oly súlyosan a latba. Egyébként Pray hivatkozik Abraham Bzoviusra, aki a domonkosok annaleseiben írta, miszerint II. Pál 1468ban titkos konzisztoriumon az esztergomi érseket bíborossá nevezte ki azzal, hogy halála után publikálják.

12

1 II. Pál 1471-ben halt meg és a publikálás az akkori magyar viszonyok miatt maradt el. Publikálás nélkül pedig a kinevezés nem érvényes. A prímási palota, amely „az egész világ szép dolgaival volt berendezve"

12

2, a vörös márvány folyosó, a pompás ebédlő, a könyvtár, a csillagvizsgáló, kilátás a várból a Dunára, a pompás függőkertekre, önmagában is nagy vonzerőt gyakorolt. Ehhez járult mindaz a kényelem, amelyet a csodának számító vízvezeték a hideg, meleg fürdő nyújtott a vendégeknek. Vespasiano szerint „Az egész ház tele volt különleges emberekkel. amelyben nagy rendben éltek".

12

3 Ezek között festők, szobrászok. fafaragók, egyházi és világi tudósok, főrangú emberek voltak. A háziúr a vendéglátásban is jeleskedett. Hogyan zajlottak le a lakomák, leginkább Galeottora lehet forrásként hivatkozni.

1

2'' A magyarok — írja — négyszögletű asztalok mellett ülnek le étkezni. Nem hiába emelik ki a történetírók, hogy „tágas ebédlőt" épített az érsek, mert ez a társas összejöveteleknek elengedhetetlen kelléke volt. Többször vendégeskedett Vitéznél maga a király is és egy ilyen téli napon tett látogatásáról számol be Galeotto Marzio. Sok húsételt szolgáltak fel: liba, kacsa, kappan, fácán, fogoly, seregély, borjú, bárány és gödölye, disznó, vaddisznóhús, meg különféle halakat külön-külön mártásban fűszerezve tálaltak fel. Sáfrányt, szegfűszeget, fahéjat, borsot, gyömbért használtak 71