Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Beke Margit: Vitéz János esztergomi udvara
és közös tálból szedték az ételeket. Sokféle bort isznak, akárcsak a rómaiak. Ismerték a sajtot, tejet, tojást, de ezt nem kedvelték. A halakat a Dunából halászták, ahol angolnát is fogtak, de szerették a csuka máját is. Gyümölcsök közül a szőlő, dió járta, lenézték a kajszi barackot és az uborkát. Vacsora idején zene szólt, Mátyás különösen szerette a lantkísérettel előadott énekeket, mondákat. Nincsenek adatok esztergomi énekesekre és zenészekre, de lenniök kellett egyrészt a főszékesegyházi istentiszteletek miatt, másrészt Vitéz váradi udvarában tartott francia zenész indokolja meglétét. Zene. ének. vitatkozás, torna mellett folytak a lakomák. Egy ilyen alkalommal zajlott le a híres vitatkozás Mátyás király és a tudós teológus Giovanni Gatti között. 12 5 A király közvetlen asztaltársaságában foglalt helyet Vitéz mellett Janus pécsi püspök, még egy másik püspök, Thuz János és Galeotto mellett Gatti. A bortól és a meleg szobától kissé fölhevülten Gatti dicsekedett, hogy nincs olyan teológiai kérdés, amelyet ne tudna megoldani. A király föltette a kérdést, mivel magyarázható hogy nem János, a hűséges apostol, hanem Péter, az áruló lett az egyház feje? A király okoskodásával aratott győzelmet a tudós fölött. Bajvívásban is gyönyörködhettek a vendégek, amikor Mátyás arra bíztatta Galeottot, hogy az érsek testőrével Halesus-szal vívjon meg. A szemtanú Janus epigrammában örökítette meg: 12 6 Mint amilyen búsan szedegette föl egykor Acheolus roncs bikaszarvát, mit Herkules ökle letört: éppúgy hagyta Halesus, akit megvert Galeotto, csúfolt címereit lent a porond fövényén. 'Mátyásnak tetszett e latin párbaj, s a nagy érsek Esztergom-várban jót mulatott maga is. Elképzelhetetlen, hogy nem kerültek szóba újabb tudományos eredmények. Regiomontanus csillagászati elgondolásai, egy-egy epigramma Janus előadásában, vagy éppen Galeotto szarkasztikus élcelődése. A várnagyról Vespasiano da Bisticci tesz említést az érsek elfogatásakor. A várnagy ugyanis nem akarta a királynak átadni a várat, amelj „vár erős és tartós volt", csak akkor, ha szabadon engedi az érseket. 1 2' Vitéz szabadulása után bemehet Esztergom váraba, ahol csak 32 szolgát tarthat és ha az intézőségekből az érsekhez akarnak jönni, négy. hat. vagy több személy, fegyvertelenül bejöhet az érsekhez. 12 8 Addig ennek a személyzetnek többszörösét lehet feltételeznünk. És ebben a várban lelte halálát az érsek — elhagyottan. „Nem volt egyetlen személy, aki kiállt volna mellette" 12 0, „nem szégyen nélkül fogták el és nem szégyen nélkül bocsátották el és életét, amelyet méltósággal viselt, öreg korára bemocskolta . . . napról napra kívánta halálát.. . vágya teljesült" 12 0 „Lelkének bánatában esztergomi saját várában felemésztődve meghalt." 1' 1 1 Palma hangsúlyozta, hogy nem kora, hanem szerencsétlenség súlya alatt tört meg és halt meg. 12 2 Vitéz János kora Európáját Magyarországra hozta és Magyarország horizontja európaivá szélesült. Az érsek képes volt magával ragadni itáliai, görög, német, osztrák, lengyel és magyar tudósokat, egyháziakat és világiakat egységbe fogni. A humanizmus és reneszánsz áramlatába kapcsolta Váradot, azután nagyobb méltósággal, tekintéllyel és gazdag72
