Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Beke Margit: Vitéz János esztergomi udvara

ékességeit látjuk, melyek nem egy férfit, hanem az egész emberi nemzetséget is kellőképpen díszítenék". A tudós felfogása az emberről nagy hatással lehetett Vitéz Jánosra, aki egyik oklevelében a test részeinek szerves egységéről szól.

6

1 Galeotto csillagász is volt, itt Esztergomban együtt javították a főpappal a ptolemaioszi Astronomicont, és ehhez több időre kellett itt tartózkodnia. Különösen értékes adatlkat nyújt Vitéz halála után megírt munkája az esztergomi udvarral kapcsolatban De egregie sapienter et iocose dictis ac factis Mathiae regis c. munkája.

6-' Az érsek külső, ismeretségi köréhez tartozó személyek között vannak olyanok, akiket már váradi püspöksége idején ismert és megmaradt ez a kapcsolat. Találhatók olyanok is, akikkel nem föltétlenül találkozott, de érintkezett velük. E tudósok a humanista szellemhez híven különféle nemzetiségekhez tartoztak. Magyar származású volt Andreas Pannonius (1430 körül—1471 körül) neves teológiai író, aki Hunyadi János katonájaként öt évig harcolt és részt vett a várnai hadjáratban.

1'

! Katonaként ismerkedett meg Vitéz Jánossal. Miután szakított világi múltjával, a szigorú karthauzi kolostorban rendtagként élt Velencében, Ferraraban és Parisban. Életét a tudományoknak szentelte, de nem veszítette szem elől a hazai eseményeket. 1467-ben Mátyásnak ajánlotta királytükrét De regiis virtutibus ad Mathiam Hungáriáé Regem (Könyvecske az erényekről címen és ennek XXV. fejezte De veris laudabil Reverendissimi domini domini Johannis Anchiepiscopi Strigoniensis) János főtisztelendő esztergomi érsek úr igaz dicsérete — szól az érsekről.

6'

1 Ezt írja róla „emelkedett szellemű és nagy tudású embernek ismertem meg. . . Ez a kiváló főpap ugyanis már hoszszú ideje ráragyogtatta bölcsességének és mélyreható okosságának fényét a pannonok országára, és felkelő napként űzte el a fagyot meg a sötétséget". A lengyelek közül Sanocki Sanoki Gergely (1406—77) filológiával és asztrológiával foglalkozó krakói egyetemi tanár. Ulászló nevelőjeként lépett hazánk földjére és a várnai csata után a Hunyadi fiak nevelője volt.

6

5 Ebben az időben ismerkedhetett meg Vitéz Jánossal, aki őt váradi udvarában vendégül látta. Visszatért hazájába és ott Lemberg érsekévé nevezték ki, de kapcsolatuk nem szakadhatott meg. A német származású Georg Peuerbach Purbach (1423—146?) tudóst Vitéz János vagy bécsi követsége idején, vagy László király tanácsosaként ismerhette meg a bécsi egyetem matematika és csillagász professzoraként.

6

6 A Tabulae Varadienses című munkáját Várad püspökének ajánlotta, amelyből a főpap szándékát megismerhetjük, aki a matematikusokat szerette volna összegyűjteni udvarába.

6

7 A Geometriai gnómon szerkezete című munkáját Vitéz Jánosnak ajánlotta ekként: ..Jóságos főpap, fogadd el a fából készült geometrikus gnómont, melynek elkészítését már régóta követelted".

6

8 A Regiomontanus kiadvány címében, amelynek alapján készült a fenti fordítás, ott János esztergomi érsekről esik szó. Ha Peuerbach 1461-ben meghalt, nyitott kérdés, vajon Regiomontanus a mű kiadásakor az érseknek mintegy poszthumusz dedikálásáról — mint a szerző által eleve nekiszánt műről — van szó, vagy Peuerbach halálozási adatai nem föltétlenül biztosak. Mindezek kiderítése hosszabb kutatást igényel. 66