Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Beke Margit: Vitéz János esztergomi udvara

Noha Kollányinál csak 1463-ig szerepel, oklevelekben 1469-ben is megtalálható." Vitéz választottja volt Ibafalvay/Iborfalvai Tamás (1469—97) szentszéki jegyző, 1469-ben történt kinevezésével, de csak később, Estei Hvppolit idejében lett érseki helynök.

1- Feljegyzik róla, hogy 1493-ban tartományi zsinatot hívott össze. Az egyházkormányzatban résztvevők között nem egy volt. aki V. László királysága alatt lett esztergomi kanonok. Feltűnő, hogy Vitéz, aki maga is fogságot szenvedett a királytól Hunyadi hűsége miatt, megbizonyosodva a kanonokok képességéről, előmenetelük elé nem gördített akadályt. Különösen áll ez Trevisoi Simonra, aki V. László bizalmi embere s mihelyst Vitéz prímás lett, ugyanazon évben helyetteséül vette maga mellé. A kanonokok maguk közül oltárigazgatókat választottak az oltárok ellátására, gondozására és misék mondására. Ebben azonban Vitéz János is jó példával járt elől. Csanádi Péter (1468—79) az egyházjog doktora Vitéz alatt lett kanonok és a Szűz Mária oltár igazgatója.

1

3 Később, 1479-ben az esztergomi Szentanna városrészben a királyi városkapu előtt épített házat és minden hozzátartozó jogával az említett kápolnának ajándékozta. A kápolnában bőkezűsége folytán előzőleg oltárokat emelt Szent Péter és Pál, Szent Lőrinc és Szent Miklós tiszteletére. Az Esztergomban folyó épitkezések alkalmat adtak művészek és mesterek foglalkoztatására. Vitéz érseksége alatt kapta meg kanonoki stallumát Kesztölczi Mihály (1469—99) a király titkára, aki diplomáciai küldetésben járt Bécsben 1469-ben, vagyis kanonoki kinevezése évében.

1'' Saját költségén épit a székesegyház tornya alatt Szent Jeromos (akit az érsek annyirai kedvelt) tiszteletére kápolnát, hogy gyóntatáshoz megfelelő helyet biztosítson a híveknek. A humanista értékek iránti fogékonyságát az is bizonyítja, hogy Váradi Péter kalocsai érsek 1497-ben kéri tőle a nála lévő Janus Pannonius műveket.

1

5 A szentistváni prépostság számbeli gyarapodását jelentette Szántó Ambrusnak (1453—83) alapítványa az eddigi hat helyett nyolc stallummal.

1

0 Tótbakai, újvári, táti jószágát, amelyeket 1500 aranyforint zálogjogon bírt, a káptalanra hagyta, amelyet 1469. III. 17-én mind az érsek, majd a király is megerősített. Figyelemreméltó, hogy a kanonokok egyikmásika meglehetősen jó anyagi viszonyokkal bírt. Szántó később Esztergomban vett házat és azt is a káptalanra örökítette. Ennek fejében kötelesek érte misét mondani Szentlélek tiszteletére. Halála után pedig „Szent Mihály főangyalról örökösen végzendő egy énekes mise terhével" kéri a megajándékozottakat a róla való megemlékezésre.

1

7 Tharatai Tamás (1459—89) kanonok, az Oltáriszentség kápolna igazgatója 1486-ban budai házát a szentistváni káptalanra hagyta mise mondás kötelezettsége mellett.

1

8 Bärnkopf Ignác megjegyzi róla, hogy Vitéz János procuratora/pervédője volt.

1

9 Ismert Turoni Mihály esete (1459—91) aki 1463-ban a Szent Flórián és Sebestyén oltárának misekönyvet ajándékozott, amely nagy értéknek számított.

2

0 Később a Szent Margit oltár igazgatójaként házat épített azzal a szándékkal, hogy a bennelakók a karkáplánoknak évente egy arany forintot adjanak misemondásra. Kulturális érdeklődése abból is kivilág61