Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Beke Margit: Vitéz János esztergomi udvara

lik, hogy 1484-ben elsőként nyomtatja ki a breviáriumot Fegler Tibold budai könyvárusnál. E kanonokok indíttatva érezték magukat arra, hogy köteles előírásoknál többet tegyenek és műpártolásukkal, építkezésükkel nem csupán az egyház, hanem a civil város fejlődéséhez is hozzájárultak. A prímás külföldi egyetemet járt, magasképesítésű papokkal találkozhatott Esztergomban, akik az egyházi életnek irányítói voltak, s ha nem is művelték mindannyian a humanista tudományokat magas fokon, de annak befogadóivá váltak. Különösen sok az egyházjogi végzettségű. Biztosan tudjuk Ostffi Miklósról, hogy a bolognai egyetem tanulója volt, Veresmarty Bálintról (1471—85)

l

2, hogy Bécsben a bölcsészegyetem hallgatója volt. Egyházjogi doktorátussal bírt Albert. Antal (1469—76)—, Csanádi Péter, Kuthasi Tamás, Kozárdi László (1453—72)

2:

!, Lippay Mihály (1453—76)

2

/' és Trevisoi Simon. Licenciátust szerzett Budai Gergely (1458—80)

2r

> és Örmény Tamás, baccalaureátust pedig Veresmarty Bálint. A szabadművészetekben mester fokozatot ért el Budai Gergely, Veresmarty Bálint és Zsigmondi Zsigmond fia Lukács (1465—74 után).

2'

5 Csesztregi Imrét (1469—74) is Vitéz János juttatta kanonoki stallumhoz.

2

7 1471-ben a bécsi egyetem hittudományi karán Szent János evangéliumát adja elő és valószínű, hogy tanulmányai befejeztével meghívást kapott a pozsonyi egyetem katedrájára. Érdekes Kuthasi Tamás kanonok (1467—88), aki a Szentlélek Társulatnak volt tagja.

2

8 Ismeretes Gergely kanonok (?—1471). aki javadalmáról lemondott és belépett az esztergomi kanonok. Özséb által alapított magyar pálos rendnek budaszentlőrinci házába, ahol 1472—75 között rendfőnök volt és végül szentség hírében halt meg.

2

0 Nem föltétlenül véletlen kolostorba lépésének ideje, talán főpapjának összeesküvése érlelte meg benne elhatározását. Vitéz neveltjei és pártfogoltjai között volt Váradi Péter és Garázda Péter, akikből esztergomi kanonokok lettek. Váradi Pétert (1465—80) az érsek magával hozta Esztergomba és még 1465-ben kanonoki széket és javadalmat biztosít neki, majd Bolognába küldi tanulmányok végett.

10:5 Az érsek halála után emelkedik fényes pályája, míg 1480-ban kalocsai érsekséget ér el. Mátyás később börtönbe veti. majd onnan kiszabadulva csak egyházmegyéjének szenteli életét. A humanista író egyházlátogatásokat végez, egyházmegyei zsinatokat hív össze. A másik védenc szintén hálásnak bizonyult, hiszen Garázda Péter, aki 1465-ben Ferraraban tanul, majd Firenze és Padua következett, humanista költővé és prózaíróvá vált.

3

1 Esztergomi kanonoki kinevezését a főpap nem érhette meg (1476—1507), de itt halt meg és temették el a bazilikában. Epitáfiumában írja, miszerint három vates^jós származott közös vérből, az egyik János (Janus Pannonius), aki az isteneket a Helikonról lehozta, a másik Péter (ez ő) az aoniai líra zengő lantú megszólaltatója, a harmadik János (ez Vitéz) az esztergomi főpapi szék birtokosa.

32 Vitéz Jánost Esztergom díszének nevezte. Garázda Péter, aki túlélte mecénását, fényesen igazolta, hogy amit Vitéz elvetett, az szárbaszökkent az utódokban. Vitéz János egyházi főpapsága során Esztergomban megközelítőleg 29 kanonok élt, belőlük 21-et ő nevezett ki. A 29 kanonokból biztosan 62