Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Prokopp Mária: Vitéz János és a művészetek

az ki parancsol ösztönének, és már — hogy úgy mondjam — a gazság gyümölcse az, hogy semmit sem tartunk gazságnak."

1'

1 Aki ismeri hazánk történetét ezekben az évtizedekben, az tudja, hogy Vitéz keserűsége indokolt. Tudatosan állítja tehát az erényeket az esztergomi palotájában a dolgozószoba hosszanti főfalára. S ebben nem követi a kortárs itáliai humanista Stúdiók programját, ahol inkább a Múzsák és a hét szabadművészet kaptak helyet számos más allegorikus ábrázolás mellett. Gondoljunk az urbinoi és íerrarai hercegi paloták, vagy a vatikáni pápai palota Borgia-lakosztályának falképeire. Az erények, ha meg is jelennek, többnyire alárendelt helyen, az ajtószárnyak intarzia díszeként, vagy nagyobb kompozícióban, így például diadalmenet ábrázolásokban jelennek meg. Az erények a XV. században főképpen a templomokban, azok kapuzatán, homlokzatán, és síremlékeken jelennek meg. Világi épületeken inkább a hivatalos helyiségekben, városházák tanácstermében vagy külső homlokzatán (Siena, Palazzo Pubblico, Firenze, Mereanzia, 1469, Pierro és Antonio Pollaiuolo, Botticelli, Firenze, Loggia dei Lanzi, Velence, Doge palota stb.) jelennek meg. A város főterének díszkútján is előfordulnak, így Siena. Fonté Gaia. Jacopo Quercia domborművén. Alig tudunk olyan főúri palotáról, ahol az erények ábrázolása olyan hangsúlyos, mint Esztergomban. Talán a bergamoi Colleoni palota egyik termének XV. századi freskódísze áll a legközelebb a Vitéz-teremhez. Ott is az oldalfalakon, önállóan, oszlopokkal elválasztva jelennek meg az erények, de nem árkádivek alatt, hanem tájképi környezetben, díszes márvány trónuson, frontálisan ülve. Esztergomban csak az Igazságot jelképező nőalak ül, ünnepélyesen, szembefordulva, hogy ezzel is kiemelje az Igazság állandóságát, örök érvényét. Jobbjában pallost, baljában mérleget tart. E két attributum a görög ítélkező istenek. Némésis. Thémis ábrázolásai óta az Igazság legfőbb jelvénye. A vállraomló hullámos szőke haj felett fehér koszorú ékesíti az esztergomi allegóriát, amely fehér ruhát és bordó köpenyt visel. Lába alatt a gonoszt jelképező letiport férfi fejét és balját felemeli, mintha szólni akarna. A jobbjában tartott mondatszalag felirata ma már nem olvasható. Az Igazság allegóriája ülve is betölti az árkádívet, alakja tehát magasabb, mint a többi erény allegóriája. Pláton és nyomában Augustinus tanítását hirdeti meg e kép: ..Justitia non est nisi sit prudens, fortis et temperans" — vagyis az Igazság csak az, amely magába foglalja az Okosságot, az Erőt és a Mértékletességet is. Ezért fordul e három erény allegóriája Esztergomban az Igazság felé. Mindhárman fiatalos lendülettel lépnek. Az Okosság allegóriája hosszú piros ruhát visel, elől fűzve és a derékban keskeny övvel összefogva az 1450—60-as évek olasz divatja szerint. A bal vállról, a jobb kar alatt átvetett könnyű zöld lepel gazdag redőzése az ábrázolás dekorativitását és dinamizmusát fokozza. Jobbjában a tudományra utaló csukott könyv, baljával nyeles tükröt tart maga elé, amelyből a tekergő kígyó néz vele szembe. A jobb profilban ábrázolt lány arcvonásait hosszú szőke haj kíséri amelyből idős férfi profilja tűnik elő. A Janusarc mint az Okosság jellemzője, antik eredetű. Homérosz is említi eposzaiban (Ilias 1,343 ; 3, 109 ; 18,250, Odyssea 24/452), és megtaláljuk Senecánál is (apokolokyntosis 9,2). Kettős arcával az Okosság előre és hátra is tekintve, egyszerre látja a múltat és jövendőt. Az idős arc arra utal, hogy az 56