Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Prokopp Mária: Vitéz János és a művészetek
Okosság erénye a fiatalnak is megadja az idős ember tapasztalatát és értelmét. Cicero és Macrobius szerint a Prudentia a memoria, az intelligentia és a Providentia egységét jelenti, amelyhez szükséges a ratio, a circumspectio, és a cautio. Talán az utóbbiakra a Körültekintésre és az Elővigyázatosságra figyelmeztet a tükör és a kígyó. A hosszan tekerödző kígyó, amely a háttérből kúszik elő, a Gonosz, a Hazugság jelképe, amelynek jelenlétével az okos embernek mindig számolnia, és bátran szembenéznie kell. A Mértékletesség allegóriája szembefordulva áll hosszú ujjú piros ruhában és fehér köpenyben. Jobbját magasra emelve óvatosan önt az egyik kancsóból a másikba. A Temperantia az ókori értelmezés szerint jelenti a Continentiát (folytonosság), Clementiát (kegyességet) és a Modestiát (szerénység). Mindez leolvasható a Vitéz terem allegóriájáról. Az Erősséget ábrázoló nőalak jobbjában aranyozott buzogányt tart, míg baljának kecses mozdulatával feltartja a nálánál magasabb, dőlni készülő fehér márványoszlopot. Ez az oszlop hasonló az árkádíveket elválasztó festett oszlopokhoz, az ábrázolás tehát arra is utal, hogy az Erő az őt körülvevő épületet — közvetlen és közvetett értelemben egyaránt — könnyedén meg tudja tartani. Cicero szerint a Fortitudo jellemzői a Magnificentia (nagyszerűség), a Fidentia (bizalom), Patientia (türelem), Pérseverantia (állhatatosság). Mindezeket a jellemvonásokat vonzóan és meggyőzően jeleníti meg az esztergomi freskókép. A jobb profilban ábrázolt fiatal lány átszellemülten, természetfeletti ereje tudatában tekint a feltartott oszlopra. A hosszú, a derék alatt öblösen felfogott, bő fehér ruha függőleges redői is az állhatatosságot és tisztaságot hangsúlyozzák. A ruha felett könnyű sárga lepel övezi az alakot. E halvány, világos színezetű alakok egyenletes ritmusban, boldogságot sugárzó arccal lépnek az Igazság vérvörös köpenyben ülő, fenséges alakja felé. A képek állapota igen rongált, a freskó felső rétege lekopott, így a felületi modellálásról, amely a festői kvalitás fontos jellemzője, már nem sokat mondhatunk. A képek azonban így is kiváló színvonalú, rajz, szinés formakultúrájú, nemes arányérzékű, firenzei — padovai iskolázottságú festőre utalnak az 1460-as évekből. Ezt a datálást támasztják alá a festett architektúra és az alakok formavilága és előadásmódja. Leon Battista Alberti építészetében az 1450-es években találkozunk az itt megfestett árkádsorhoz hasonló architektúrával. (Róma, a Szt. Péter bazilika egykori loggiája, 1461—63). Az erény allegóriák ugyancsak a firenzei képzőművészethez kapcsolódnak, így Ghiberti Porta del Paradiso-jának egyes alakjaihoz, Filippo Lippi (1406—69) és az őt követő Pesellino (1422—57) valamint a fiatal Verrocchio (1436—1488) műveivel rokoníthatók. 1 5 A Vitéz-terem további freskótöredékei alapján még 1944-ben dr. Lepold Antal, az esztergomi vár feltárásának elindítója és első feldolgozója, rekonstruálta a terem XV. századi freskódíszét. 1 0 Eszerint a hét erény és a hét szabadművészet allegóriái övezték a terem oldalfalait, míg a boltozaton a hét bolygó diadalmenete kaphatott helyet. A hevederiven a zodiakus képsor ma is szinte teljesen látható. A fentiekben nem foglalkoztunk a Vitéz terem freskódíszének e csillagászati tematikájú töredékeivel, amelyek beszédes bizonyítékai Vitéz János európaszerte elismert asztrológiai műveltségének, Ezeknek" 57
