Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Szakály Ferenc: Vitéz János, a politikus és államférfi

bált életre hívni, amely önállósághoz, felelősségvállaláshoz szoktatja a királyi tanács tagjait, a gyenge vagy kiskorú királyokat pedig segíteni képes a katasztrófák elkerülésében."

4

9 Nekünk ezzel szemben az a benyomásunk. hogy ez az újítás nem „elodázta"', hanem előbbre hozta volna a „Hunyadi halála után" elkerülni kívánt helyzetet és a katasztrófát. 7. Kései elismertetés Mátyás idején — keserű mellékízekkel (1458—1471) Mátyás trónraléptétől. 1458-tól fogva némileg leszűkíthetjük Vitéz pályájának eddig meglehetősen széles mederben hömpölvgő előadását, amely bonyodalmasságával vélhetőleg már eddig túlontúl igénybe vette az olvasó türelmét. Nem mintha az új király és a püspök viszonyát o'V világosan látnánk, ahogy azt a szakirodalom nem egyszer beállítani igyekszik, hanem azért, mert legalább Vitéz feladatköreivel és azt befolyásoló tényezőkkel tisztába jöhetünk. Kihasználva csehországi ismeretségeit. Vitéz volt az. aki Prágában Podebraddal Mátyás szabadon bocsátásáról tárgyalt, maid ő. aki az országhatárnál az ország nevében üdvözölte a hazafelé igyekvő ifjú királyt. S egyes források szerint az utóbbi is úgy bánt Vitézzel, miként az egykori mesterének és családja rendíthetetlen támaszának kijárt. A híres firenzei könyvkereskedő, Vespasiano de Bisticci — aki a kor nagy mecénásainak sorában neki is szentelt egy életrajzot — úgy értesült, hogy lassan az egész kormányzat Vitéz kezébe került: a király semmibe sem kezdett megkérdezése nélkül, s aki valamit elérni kívánt, a legjobban tette, ha hozzá fordult.

5

0 Elképzelhető, hogy a hazatérést követő berendezkedés és tájékozódás időszakában Mátyás valóban messzemenően hasznosította Vitéz tapasztalatait, de szembeszökő, hogy már az első pillanatoktól fogva óvakodott őt olyan méltósághoz juttatni, amelyből befolyását körülbástyázhatja, s akaratát bármilyen formában rákényszerítheti. Bár Szécsi Dénes esztergomi érseket már megválasztásakor lemondatta a főkancellárságról, egyelőre sem ezt. sem a titkos koncellári tisztet nem töltötte be. Magának az írásszervnek munkáját Vetési Albert nyitrai, majd veszprémi püspök vezette al-, majd 1458 nyarától fogva titkos kancellárként, s amikor Itáliába távozott helyét, Mátyás egykori prágai fogolytarsa, Bodó Miklós székesfehérvári prépost vette át, aki úgyszintén gyorsan titkos kancellárival cserélte fel eredetileg alkancellári címét. Mivel korábban egyikük sem működött a kormányzatban, de mindketten a király megbízható hívei voltak, a váaszlasztás célzata nyilvánvaló: Mátyás személyesen kívánta irányítani kancelláriáját, amelyben immár az uralkodó kegyéből felemelkedett, önmagukban súlytalan titkárok pótolták az egykori hivatalvezető prothonotáriusokat. Túlontúl finoman utal tehát Vitéz nyilvánvaló kisemmizésére Fraknói, amikor így jellemzi az új helyzetet: „Teljesen bírta a király bizalmát és szavának mindig nagy súlya volt előtte; bár kétségtelen, hogy az éveire ifjú, de korát megelőző akaraterő és önállóság tekintetében férfias uralkodó nem vakon, nem is mindenkor követte tanácsát. Ügy látszik leginkább diplomáciai képességeit méltányolta. A legfontosabb küldetése29