Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Szakály Ferenc: Vitéz János, a politikus és államférfi

bált életre hívni, amely önállósághoz, felelősségvállaláshoz szoktatja a ki­rályi tanács tagjait, a gyenge vagy kiskorú királyokat pedig segíteni ké­pes a katasztrófák elkerülésében." 4 9 Nekünk ezzel szemben az a benyo­másunk. hogy ez az újítás nem „elodázta"', hanem előbbre hozta volna a „Hunyadi halála után" elkerülni kívánt helyzetet és a katasztrófát. 7. Kései elismertetés Mátyás idején — keserű mellékízekkel (1458—1471) Mátyás trónraléptétől. 1458-tól fogva némileg leszűkíthetjük Vitéz pályájának eddig meglehetősen széles mederben hömpölvgő előadását, amely bonyodalmasságával vélhetőleg már eddig túlontúl igénybe vette az olvasó türelmét. Nem mintha az új király és a püspök viszonyát o'V világosan látnánk, ahogy azt a szakirodalom nem egyszer beállítani igyek­szik, hanem azért, mert legalább Vitéz feladatköreivel és azt befolyásoló tényezőkkel tisztába jöhetünk. Kihasználva csehországi ismeretségeit. Vitéz volt az. aki Prágában Podebraddal Mátyás szabadon bocsátásáról tárgyalt, maid ő. aki az or­szághatárnál az ország nevében üdvözölte a hazafelé igyekvő ifjú királyt. S egyes források szerint az utóbbi is úgy bánt Vitézzel, miként az egykori mesterének és családja rendíthetetlen támaszának kijárt. A híres firenzei könyvkereskedő, Vespasiano de Bisticci — aki a kor nagy mecénásainak sorában neki is szentelt egy életrajzot — úgy értesült, hogy lassan az egész kormányzat Vitéz kezébe került: a király semmibe sem kezdett megkérdezése nélkül, s aki valamit elérni kívánt, a legjobban tette, ha hozzá fordult. 5 0 Elképzelhető, hogy a hazatérést követő berendezkedés és tájékozódás időszakában Mátyás valóban messzemenően hasznosította Vitéz tapaszta­latait, de szembeszökő, hogy már az első pillanatoktól fogva óvakodott őt olyan méltósághoz juttatni, amelyből befolyását körülbástyázhatja, s aka­ratát bármilyen formában rákényszerítheti. Bár Szécsi Dénes esztergomi érseket már megválasztásakor lemondatta a főkancellárságról, egyelőre sem ezt. sem a titkos koncellári tisztet nem töltötte be. Magának az írás­szervnek munkáját Vetési Albert nyitrai, majd veszprémi püspök vezette al-, majd 1458 nyarától fogva titkos kancellárként, s amikor Itáliába tá­vozott helyét, Mátyás egykori prágai fogolytarsa, Bodó Miklós székesfe­hérvári prépost vette át, aki úgyszintén gyorsan titkos kancellárival cse­rélte fel eredetileg alkancellári címét. Mivel korábban egyikük sem mű­ködött a kormányzatban, de mindketten a király megbízható hívei voltak, a váaszlasztás célzata nyilvánvaló: Mátyás személyesen kívánta irányítani kancelláriáját, amelyben immár az uralkodó kegyéből felemelkedett, ön­magukban súlytalan titkárok pótolták az egykori hivatalvezető prothono­táriusokat. Túlontúl finoman utal tehát Vitéz nyilvánvaló kisemmizésére Frak­nói, amikor így jellemzi az új helyzetet: „Teljesen bírta a király bizal­mát és szavának mindig nagy súlya volt előtte; bár kétségtelen, hogy az éveire ifjú, de korát megelőző akaraterő és önállóság tekintetében férfias uralkodó nem vakon, nem is mindenkor követte tanácsát. Ügy látszik leginkább diplomáciai képességeit méltányolta. A legfontosabb küldetése­29

Next

/
Thumbnails
Contents