Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja

eredeti vajdahunyadi jelenséghez kell közelítenünk, ugyanis ezen a képen az ún. loggia részletezés nélküli sraffozott csík. Esztergomban a zárterkélyek általános szerkesztéséből következtetve bizonyosan fiálék közé illesztett szekrényfalas, kőkeresztes ablakokkal ékített erkélyeket rajzolhatnánk a dunai homlokzatra. Kettő megléte bizonyos, valószínűsítünk négyet bizonyítás nélkül. További két támpilléren, melyeknek ma már csak az alapjai vannak meg, a Szibilla kápolnához tartozó fiatornyok lehettek, de szintén nincs bizonyíték. A függőfolyosó tetőzete fölé nyúlik még a főfal, ahol esetleg bevilágító ablakok sora is elfért. S csak innen indul a szép nyeregtető. A tetőgerinc magasságának a becslését a metszetképek magasságvizsgálati átlagából vettem. (42. kép). A belsőben a nyeregtető szerkezetéből kialakítható az az ívelés, amely kiadta a csodálatos mennyezetet. Ha a boltozat palotában való eszmei megjelenését keressük, akkor nyilván a szabályos félköríves donga felelne meg (antik eszmény föltámasztása). Vagy ilyen, vagy a szabályos ívhez közelálló csúcsíves mennyezet borult a nagyterem fölé. (41. kép).. A dongát formáló szerkezeti tartókból a főszaruzat, hosszanti talpgerendára ül, amely az említett címerpajzs konzolok során fekszik. A vízszintes irányú erőket 3—5 állásonként középen fölfüggesztett vonórudak vették fel. Régészeti anyagban található olyan kovácsolt vonórúd darab, amely akár itt is lehetett. Persze nem bizonyítható, de tetőszerkezeti feltételezésünket alátámasztja. A közel félkör vezérvonalú dongaboltozat kb. 4.5—5,2 m magasságú boltvállról indítva 12—13 m belső gerincmagasságot mutat. Az ehhez illeszthető nyeregtetőszék kiad 16—17 métert. a mennyezet díszítésében jól eligazít Callot metszetén a Nancy-i hercegi palota termének képe, de akár a Bakócz kápolna ívezeteinek kazettázása, vagy inkább a XV. századi ábrázolások. (43. kéo)

28 a kazetták csomópontjaiban lapuló szirmú, a közökben vagyis a kazetta mezőkben nyílt szirmú aranyozott, fafaragású rózsákat helyeztek el. A korabeli szemtanúk egyértelműen megállapították, hogy a falakat a királyok életnagyságú képei díszítették. Ezekről sajnos nem tudunk többet. Balogh Jolán arra gyanakodott, hogy a Thuróczy krónika brünni kiadásának (1488) ábrasora az esztergomi királygalériát vehette mintának, mivel a krónika illusztrációi nem követik a hasonló német stílusú ábrázolásokat. Mindenesetre a királyok, nagy emberek képsora (legyen ez akár szobor is!) Párizstól kezdve Nürnbergen. Frankfurton át eljut a Friss palotáig, s a Vitéz-palota falán itáliai humanista gondolatokkal telítve jelenik meg. Hatása Andrea del Castagno művéhez, a legnaiai villa freskósorozatához mérhető.

3

0 A keleti, udvari homlokzat emeleti ablaksoráról már szóltunk. A földszinten megmaradtak a korábbi XIV. száázadban is használt ablakok. a két pincelépcső fölött lehetett építmény, de a falkutatási eredmények nem támasztják alá a lépcsőtorony elméletét. (45. kép). Legalábbis a XV. században nem voltak lépcsőtornyok. Az ún. őrszobát keretező két vaskos támpillér — mivel szerkezeti szerepe nincs — helyt adhatott egy címer vagy emlékműtoronynak, amelynek párhuzamát Augsburgban. Szalónakon, Bécsújhelyen. Csehországban véljük felfedezni. (31. kép) A Szibillák kápolnájának helyét a dunai traktus (még föld alatt lévő alapozással megtalált) 5. és 6. támpillér közötti helyiséggel azonosította a 110