Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja

kutatás (dr. Horváth István). Szabályos kb. 8 x 8 m alapterületű négyzetalaprajzú kápolnáról van szó, amelyet szemtanúk szerint valamiféle csillagboltozat fedett. Lubenau: ,.rundt gewelbet". Az ilyen jellegű kápolnák legjelentősebb képviselője a prágai Vitus dóm Vencel kápolnája, amely a Szibillák kápolnája előtt majdnem száz évvel épült. Az egész Vitéz-féle nagyterem és a Szibilla kápolna a maradványokból megállapítható szerkesztési elveit átgondolva érdemes eszmefuttatást tenni az arányok egymáshoz való viszonyáról. (46. kép). A nagyterem szélessége kereken 16 m, hossza ennek közel háromszorosa 47 m. A magasság az ablakfülke szemöldökéig 3 m. Efölött a faboltozat indításáig 2—2,5 m fal emelkedik, ehhez csatlakozott a Duna felőli függőfolyosó tetőzete. Az attika fal 2—2.5 méter lenne. így beírható a terem fél szélessége (8 m) és a magasság (3-f3+2=8 m) egy négyzetbe. A fadongát enyhén csúcsívesnek feltételeztük mivel a metszetek tanulsága által kiadott arányú fedélszékbe szabályos félkörív nehezen illeszthető. A metszetek szerinti tetőgerinc a terem padlójától 16—17 m-re van. Az eddigiekben levezetett arány logika szerint 16 méternek kellene" lennie. A nyeregtető idom azonban meredekebb lehetett 45°-nál, inkább a 17 m vagy még ennél is magasabb gerincre gondolunk. Ebből a műveletből is látható, hogy nem húzhatunk rá erőszakkal erre az objektumra egy aránylogikát, arányrendszert. Egyrészt a magsságok kérdésében egymást támogató hipotézisekre vagyunk utalva, másrészt a terembe bevág a Kápolna tömege, tehát a szabályosság, a mi felfogásunk szerinti „tiszta" alaprajz nem érvényesül. De azért annyit még megállapíthatunk, hogy a nagyterem eme méretrendjébe a Szibillák kápolnája mint egy szabályos kocka illeszkedett, s eme kocka tetején lenne a csillagboltozat. A kápolna emiatt a nagy nyeregtetőt közelítő magasságú tetőzettel lehetett borítva. A Duna felé forduló oromzat képének megalkotására Meyerpeck metszete indíttat minket. Az 5. és 6. támpillér szerepe is jól illeszthető ebbe az elméleti képbe, hiszen ezeken az oromfalat övező fiatornyos „dárdák" álltak. A kőboltozatos kápolna az ostromok következtében szétomlott, ledőlt, ezért fokozott érdeklődéssel várjuk, hogy a várlejtőn folytatott ásatás elérjen ide. A kikerülő lehullott kőtöredékek valószínűleg a kőtárban lévő anyagból is fognak leletcsoportokat rokonítani. A híres esztergomi Vitéz-palota elméleti rekonstrukciója még nem tekinthető lezártnak. A régészeti kutatás tovább folyik a dunai várlejtő törmelékkúpjának feltárásában s a kaszárnyához kapcsolódó többi épületrész falkutatásában. A kutatásoktól várunk még új és azonosítható építészeti kőanyagot, amely anastylosisra adhat lehetőséget. Ezzel pontosíthatjuk a függőfolyosó képét. Továbbá a nagyterem és a többi palotarész kapcsolatának alaposabb feltárását is várjuk. 1988.IX. 111