Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja

folyó rendszeres kutatás felszínre hoz anastylosis-ra alkalmas töredékeket. Eddigi eszmefuttatásunk során a kortárs építőművészeti anyag adta összehasonlítást igyekeztük alaposan megvizsgálni. III. A XV. századi esztergomi érseki palota elméleti rekonstrukciója Tehát a budai „Friss-palota", a vajdahunyadi Vár, az esztergomi Vitéz-palota és még egy eddig nem azonosított, de Oláh Miklós leírásából ismert visegrádi palotaszárny ugyanahhoz az építészeti eszmevilághoz tartozik, amelyet Zsigmond király fogalmazott meg, méghozzá európai látókörrel és tudatossággal. Itt az építészeti hatások közvetítője egyértelműen a király személye. Hatalmi helyzetének megfelelő, minden eddigi rezidenciát túlszárnyaló palotát kívánt emelni, midőn felépítette a budai ..Friss-palotát". A híres budai palota elméleti kutatása, és a korabeli európai építészeti környezetbe helyezése nélkül nem tudnánk az esztergomi xv. századi érseki palotát sem igazán értékelni. Esztergomban még kutathatók a részletek, az épület szinte egyik fele áll, míg a „Friss-palota" elpusztult, 1. A források értékelése A források közé nemcsak az írottakat, hanem a rajzoltakat is besoroljuk. Ezek közül is csak azokat emeljük ki, amelyek véleménvünk szerint konkrét adatot nyújtanak a Vitéz-palota egykori képéről.

2

1 A leírások egyhangúan megegyeznek abban, hogy felfelé kellett menni a nagyterembe, ahol nem volt támasz és 100 asztal is elférhetett. A falakon festett uralkodói galéria volt: „A magyaroknak ősök, a scitiai hercegek és a királyok" képeivel — Heltai Gáspár szavajárásával. A nagyteremből ki lehetett menni a Dunára néző függőfolyosóra, erkélyre, tornácra, amelyet vörösmárvány anyagból készítettek. Erkélyről, kilátó tornyocskákról is szólnak a források. Bonfini említ pontosan nem értelmezhető „ambulacro cum duplici podio"'-t, Poor Mihály esztergomi illetőségű az egri káptalan előtt tett vallomásában 1530 körül ,„ . . dua turricula wulgo Erkély"-ről beszél. A függőfolyosó boltozott volt és vörösmárvány oszlopok (talán bordakötegek) álltak benne, a boltozat lombdíszes (Laubwerk) faragású volt.

2

2 A nagyteremhez kapcsolódik a Szibillák kápolnája, amelyről eddigi fejtegetésünkben nem esett szó, mivel a „Friss-palotához" köthető emlékcsoport fő alkotórészéről a tornáccal összekötött nagyteremmel foglalkoztunk. Ennek meghatározása nélkül a Szibilla kápolna helyét sem tudta volna a kutatás azonosítani. Annyit azonban eddig is sikerült tisztázni, hogy a Várkápolna nem azonos ezzel a kápolnával. A szemtanúk feltehetően a bejárás sorrendjét követték leírásaikban. Ezért megkülönböztethető két megközelitési lehetőség. Egyik alkalommal először a nagyterembe jutottak s utána a kápolnába (Bonfini, Lubenau), másszor először a kápolnába léptek be, s csak onnan a nagyterembe (Stephan Gerlach, Mitrovicei Vratislav Vencel). Az első bejárat a nagyterem déli végfalán volt, amelyhez ma is meglevő magas márványlépcsőn a teraszra jutva ér105