Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv
Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja
hetünk. Á propos: a terasz, s talán a lépcső is valamilyen módon fedve kellett, hogy legyen. A XVI. század elején már biztosan fedett terek voltak. igazi olasz reneszánsz ízlésű loggiával gazdagítva. (Szatmári prímás idejében). A kápolna felőli feljáratot még nem ismerjük. Összefüggésben kellett lenni a kis román palotával, amelynek emeleti padlótégláit nemrég tárták fel. A Szibillák kápolnája tehát közvetlen összeköttetésben állt a díszteremmel. Nevét a benne levő ábrázolásokról nyerte, gazdag festészeti díszítése megragadta a kortársakat: Krisztus a kereszten és a megváltóról jövendölő próféták és szibillák borították a falakat és a csillagboltozatot (Lubenau). 2 3 a források eddigi fordításai elsiklottak azon adatok értelmezése felett, amelyek a nagyterem mennyezetére vonatkoznak. Kazettás mennyezetről általánosan úgy vélekedtek, hogy sík, de éppen az építészeti analógiák elemzésével kiderült, hogy íves is lehet, tehát fadongáról volna szó. Reinhold von Lubenau 1537-ben megállapította, hogy nem volt semmiféle oszlop és pillér benne: „und wahr kein Seil oder Pfeiler drin" és hozzáteszi: „oben die Decke wahr mit schönen, ausgeschnitten, verguldten Rosen geziret" — azaz „fent a mennyezet szép faragott, aranyozott rozettákkal volt díszítve". Éppen a támasz-nélküliség bámulatra és megjegyzésre méltó, ez az ami elindította gondolkodásunkat a lefedés korabeli módozatai és műszaki lehetősége összefüggéseiről. Idősb Stephan Gerlach az ő naplójában 1573-ban olyan ízzel fogalmazza meg a látottakat, hogy alátámasztja rekonstrukciós elképzelésünket 2^ a fadonga menvnyezetről: „.. .gleich dabey ist ein grosser weiter Saal, oben mit einer vergüldeten Bühnen . . ." vagyis „szorosan mellette (ti. a Szibilla kápolna mellett) nagy, tágas terem van, fönt aranyozott mennyezettel. .." A kulcsszó itt a ..Bühne". Miért nem az általánosan használt ..Decke" szót alkalmazza Gerlach? Azért, mert amit látott, arra jobban illik a „Bühne", ugyanis közönségesen mennyezettel fordítható, valójában látszó fedélszéket. a tetőszerkezettel azonos mennyezetet jelent. Ige formája „bühnen" pedig ..boltozni" jelentésű, szóhasználata pl. „Himmelbühne"— „égbolt", „ein Fass bühnen" — „hordót dongázni". Fontos, de eddig még részletesen nem elemzett forrás a Vitéz-palota utóéletéről Ippolito d' Este, a gyermek-érsek Modenában fennmaradt számadáskönyve. Főként az épület fenntartására és a gazdasági élethez szükséges melléképületekre, pl. faistállókra költöttek. Helyiségleltár is keveredett az iratok közé (érseki magánlakásban gyógyszertár, bútor- és hangszertár, a gyógyszertár melletti értékőrző szoba, ötvösművek raktára, több raktár, köztük ún. új raktár, kincstár, új kincstár, kis konyha, nagy konyha). 1491-ben bukkan fel Dénes ácsmester munkája és az érte járó 46 dukát 2 dinár fizetség, amely a bért is tartalmazza: „per fabricare el coperto di la stufa grandé de Castello Due. 46. din. 2." A stufa szó általános jelentés szerint kandalló-kályhát jelent. De felmerül a szó másik értelmezése. amely a stufa-Stube kapcsolatát világítja meg, s így a „kastély nagykandallójának teteje" helyett Dénes mester a „kastély nagy stubéjének, azaz nagytermének tetejét" javította. A Stube mennyezete mindig fából készül, legtöbbször faburkolattal is látták el a falakat. A mennyezet leggyakrabban ívelt formájú. 2 0 106
