Beke Margit [et al.]: Vitéz János emlékkönyv

Tartalom - Vukov Konstantin: Az esztergomi Vármúzeum Vitéz János korabeli rekonstrukciós programja

merek felsorakoztatása másutt is előfordul — mint látni fogjuk Esztergomban is —, jellegzetes eleme a reprezentációnak, bizonyítja a birtokok bőségét és a széleskörű kapcsolatokat. (8. kép). Nürnberg kedvenc városa volt Zsigmondnak, hiszen ő gondoskodott róla, hogy a birodalmi ékszereket (Reichsklenodien) a fellegvárban őriztessék végleg. Ez a funkció a gazdag kereskedőváros számára központi szerepet hozott. A patríciusok és a polgárság közéletének színtere az 1340-ben Philipp Gross Stadtbaumeister által épített városháza, amelynek teljes emeletét egyetlen 12x38 méteres terjedelmű, fadonga fedésű nagy terem foglalta el. (9. kép). A XVI. század elején azután Dürer által tervezett freskókkal díszítették a falakat. Témája diadalmenet .ábrázolása." A mennyezetet ekkor felújították, kazettássá formálták. /"Jacob Wolff által tervezett nagyszabású városháza építése mgbp

ntotta a keleti oromzatot, de a fadongát belefoglalták az új épülettömegbe. A középkori, nagyterem a II. világháborúban kiégett, de ma már rekonstruálva. á]formát követve látható. Ezt a termet a XIV—XV. században szoborgaléria díszítette, nyomait a háború utáni falkutatás tárta fel.'

0 A fal díszítésének XIV. századvégi. XV. századi alakítással képzett nyomai: Egykor díszes konzolokon figurák álltak, fölöttük baldachinnal. A párizsi Palais nagytermének 1756-os ábráján is látszik a szoborgaléria. Bár Nürnbergben nem tudjuk kiket ábrázoltak, de a kor divatja szerint szóba jöhetnek királyok. fejedelmek, a...hó hősöké erények alakjai.

1

0 Akárcsak a nürnbergi városháza nagyterme, a Majna—Frankfurti ún. Kaisersaal ma háború utáni rekonstrukciójában látható. (10. kép). Frankfurt fontos helye a németségnek, meri itt zajlottak le 1358-tól a királyválasztások, s 1562-től a dómban a koronázások. A városháza lényegében 5 középkori ház összevonásából keletkezett, a másodikban, a .Römerben'' alakították ki azt a nagytermet, amelyben a választásokat rendezték. A mai teremben meglehetősen lapított ívű, szegmens faboltozatot látunk. Mivel I. Mátyás 1612-ben történt megválasztását mutató metszetek félköríves, kazettázott, rozettákkal díszített famennyezetet ábrázolnak, így a mai megjelenés átalakítás következménye. A 11.8 méter széles és átlag 25 méter hosszú ,.

obere Ratsstube" építése a XV. századra vezethető vissza.

1

1 A XVII. századból van biztos tudomásunk róla, hogy a falakat a német császárok büsztjeinek bronzos színű, szoborszerű festményeivel díszítették. Elképzelhető, hogy a királygaléria egy korábbi elgondolás megújítása. Zsigmondot is itt választották német föld királyává 1414-ben. Koronázásra azonban szokásnak megfelelően Aachenbe utazott. Aachen felé Köln városán át vitt Zsigmond útja. A királyt itt is az egyetlen e célra alkalmas nagyteremben fogadta a város: a városháza dísztermében, amelyet ma Hansasaalnak neveznek.

1

2 Mennyezete csúcsíves fadonga. amely a XIV. század második felében létesült, lényegében egyetlen helyisége az emeletnek, (később más épületeket is bevontak a városház együttesébe (11. kép), 1441-ben tornyot is emeltek mellé). A külső homlokzatot csúcsíves ablakok sora tagolta, és a párkányzatot pedig címerpajzsok ékesítették. A belsőben az oromfalakat gazdagon díszítették a vakmérművek közé állított 9 hős alakjaival. A falakat köröskörül padok övezték, amelyeket 1569-ben távolítottak el. A terembe a térről egy külső díszlépcsőn lehetett közvetlenül feljutni. A 7.5 x 28,3 mé101