Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Az esztergomi m. kir. erdőgazdasági szakiskola és a m. kir. erdőőri és vadőri iskola utolsó tíz éve

kezdődtek meg s folytak még akkor is, amidőn az iskola átköltözködött. A belső területen az iskola növendékei élősövénnyel körülvett erdei facsemetekertet készítettek egyrészt, liogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, másrészt, hogy a városi erdőgazdaságot kellő számú, jól nevelt és egészséges csemetével ellássák s így közvetve is megalapozói legyenek egy szebb, több jövedelmet hozó erdőnek. Az 1929. év őszén a barátkúti erdőőri lak közelében 1000 nr-es területen sodronydrót kerítéssel körülvéve — hasonló céllal, mint az első — elkészült a második csemetkert is. A dorogi vám mellett van a konyhakertészet, Területe nincs egészen 3 kat. hold, ez látja el a tanulók konyháját, ele egyúttal az oktatás kiegészítését is célozza. Az esztergomi tábor mellett a várostól bérelt 53. kat. holdon az iskola a tanulók gyakorlati oktatása céljából gazdálkodik is. A terményekből az étkezdét támogatják, meg az állatokat látják el. Az intézet tanulóinak létszáma az erdőgazdasági szakiskolában évfolyamonként 20, az erdőőri és vadőri iskolában szintén 20. Az intézet élén áll mint igazgató: Szilágyi Ernő m. kir. erdőtanácsos, beosztott tanárok: Ágfalvy Imre, Osztroluczky Tibor m. kir. főerdőmérnökök, Zsámbor-Zsolt Pál és Jákó Jenő m. kir. segéderdőmémökök. Az étkezdét az élelmezési feliigyelőnő vezeti, míg a tisztviselőknek négy altiszt segédkezik. Az iskola kezelése alatt áll a mintegy 2800 kat. holdas városi erdőgazdaság, ennek jelenlegi vezetője: Komán Béla m. kir. erdőmérnök. Nem lenne teljes az ismertetés, ha végül meg nem emlékeznénk arról is, hogy az intézetben — miután a tanulók valamenynyien bentlakók — a nevelés alapja: a katonai fegyelem. Szükséges is az iskola kebelében egész embereket nevelni, mert ez ifjak kikerülve az életbe, a kis falvakra, tanyákra, pusztákra, abban a kis világban nekik kell példát mutatni, nevelni, tanítani, vezetni. 93