Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Az esztergomi m. kir. erdőgazdasági szakiskola és a m. kir. erdőőri és vadőri iskola utolsó tíz éve

A.% esztergomi m. kir. erdőgazdasági szak • 111 J" i • i»» • / iskola es a m, kir. erdoon es vadőri iskola utolsó tiz éve Az iskola mér 44 öves múltra tekinthet vissza, mert a földmívelésiigyi kormány 1885. év őszén nyitotta ki elsőízben kapuit Temesvárott. Célja az erdővédelmi és erdészeti műszaki segédszolgálati teendőknek fokozottabb ellátására alkalmas segéderőknek, altiszteknek nevelése. A szomorú emlékezetű 1918. évben az erdőőri szakiskola megszűnt s helyette a kormány két új típusú iskolát állított fel és pétiig a középfokú, 3 évfolyamos m. kir. erdészeti szakiskolát és az alsófokú egyéves erdőőri és vadőri iskolát. Alig, hogy megnyillott a két iskola, a szerbek a francia gyarmati hadsereg protektoriátusa alatt az egész vidéket megszállották. Az iskolák működését ez a változás, nem zavarta meg s így a tanulók 1919 év nyarán a tanévet befejezve, le is vizsgáztak. Ugyanezen év július havában Sliepcevic Illés volt m. kir. erdőmérnök vezetése alatt a szerb katonaság az iskola legértékesebb felszerelési tárgyait, műszereit, tanszereit elvitte. A szerbek 1919 év augusztus hó 1-én kivonultak s az uralmat a románok vették át. Az iskola ily körülmények között új tanulókat nem vehetett fel, tehát az új tanévet csak 20 másodéves erdészeti szakiskolai növendékkel kezdte meg. A román kormány az intézet vezetésére ekkor Lintia Valér volt Selmecbányái erdészeti főiskolai adjunktust bízta meg, mely intézkedéssel a helyzet félig-meddig már lehetetlenné vált. Az iskola személyzete a hűségesküt természetesen nem tette le s így november hó közepén megérkezett a hivatalos kiutasítási végzés. Vándorbot lett a harmincnégy évi eredményes munkásság gyümölcse. Az iskola Tata és Tóváros nagyközségekbe került és a legmostohább viszonyok között nyert elhelyezést. Itt alakult át 1920 nyarán a m. kir. erdészeti szakiskola m. kir. erdőgazdasági szakiskolává. Tata és Tóváros az iskola állandó letelepülésére nem volt alkalmas s így került a két intézet 1924 év augusztus havában — hosszas tárgyalások után — jelenlegi állandó helyére Esztergomba. Esztergom szab. kir. megyei város tanácsa.mérlegelve azt a körülményt, hogy a város életében mit jelent egy iskola, áldozatkészségének az első időkben számos tanújelét adta. Az intézet a város tulajdonát képező ú. n. „Kenderföldi kis laktanya" épületeiben nyert elhelyezést. Ezek meglehetősen rongált állapotban vo:tak, az átalakítási és helyreállítási munkálatok még 1923. évben 92