Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Komárom és Esztergom vár-megyék egyesítése, írta: Karcsay Miklós

kísérelték meg, hogy a csonka vármegye Pest vármegye pilisi járásával és Komárom vármegyének a vármegye területébe beszögellő és különben is Esztergom felé gravitáló Gyermely, Szomor, Héreg, és 'Bárján községeivel egészíttessék ki. Majd tapasztalva az ezen terv kivitele ellen főleg Pest vármegye mereven elutasító álláspontja folytán felmerült akadályokat ,abban az irányban, működtek, hogy Hont vármegyének megmaradt részei csatoltassanak Esztergom vármegyéhez. Attól a 'tervtől azonban, hogy a vármegye Komárom vármegyével egyesíttessék, maguk a vármegye intézőkörei és közönségének lehet mondani legnagyobb és legszámottevőbb része kezdettől fogva idegenkedtek, nemcsak azért, mert a terv keresztülvitele esetén a kétszer akkora Komárom vármegye által magukat majorizálva látták, hanem mert ők is azon nézetben voltak, hogy a két vármegye földrajzi helyzete és kedvezőtlen közlekedési kapcsolata szinte kizárják, hogy azok jól adminisztrálható közigazgatási egységet képezzenek. A vármegye által inaugurált megoldási tervek azonban el nem fogadtatván, a fentebb vázolt kényszerhelyzet hatása alatt jobb meggyőződésük ellenére sem foglalhattak nyíltan állást az egyesítési terv ellen. * * * Vizsgálva a két varmegye egyesítésének történelmi előzményeit azt látjuk, hogy egy ízben II. József uralkodása alatt, habár csak rövid ideig is, a két vármegye már egyesítve volt. II. József az állami élet minden terét felölelő reformtörekvéseiben 1785-ben megkezdette a közigazgatási rendszer reformját is. Az egész országot tíz kerületre osztotta be és Esztergom vármegyét Komárom vármegyével egyesítve, az egyesített Komárom-Esztergom vármegyét a győri kerületbe osztotta be. Az 1848'49-iki szabadságharc leveretése után bekövetkezett abszolutizmus a vármegyék autonómiáját sem kímélte és 1853-ban a régi vármegyék szétdarabolásával egészen új beosztású cs. kir. vármegyéket csinált. Ez a rendszer és beosztás Bach rendszerének bukásával és az ű. n. októberi diploma kiadásával (1860 október 20) bomlott fel, amikor a vármegyék újból felvették alkotmányos életük eltépett fonalát. Az alkotmányos magyar kormány is tett kísérletet Esztergom vármegyének Komárom vármegyével való egyesítésére. A belügyminiszter a törvényhatóságok területi beosztásának újbóli szabályozásáról 1874-ben egy törvényjavaslatot készített, amely szerint Esztergom vármegyének Komárom vármegyével való egyesítése terveztetett Komárom székhellyel. Esztergom vármegye közönsége a leghatározottabban és legerélyesebben foglalt állást a terv ellen. Küldöttség útján intéztek feliratot az országgyűléshez, kifejtve azon történelmi és gazdasági okokat, melyek Esztergom vármegye fentartását kívánják. 8