Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Komárom és Esztergom vár-megyék egyesítése, írta: Karcsay Miklós

Az egyesítési terv kivitele a beállott politikai fordulat következtében elmaradt. Ellenben az 1876. évi XX. és XXXIII. t.-c.-ek által valóra vált Esztergom szab. kir. városnak, valamint Piszke és Lábatlan komáromvármegyei községeknek a vármegyébe való bekebelezése. * * * A belügyminiszter az 1923. évi XXXV. t.-c.-ben adott felhatalmazás alapján végrehajtandó létszámcsökkentésre, illetőleg az ideiglenesen egyesített vármegyéknél rendszeresítendő állásokra és azok betöltésére nézve a két vármegye törvényhatósági bizottsága által evégből kiküldött hatos bizottságoknak, valamint a két vármegye alispánjainak és főispánjának meghallgatásával rendelkezett. Az ideiglenesen egyesített vármegyéknél rendszeresített állások a következők: I. A központban: 1 alispáni, 1 főjegyzői, 1 árvaszéki elnöki, 1 főügyészi, 1 főorvosi, 1 másodfőjegyzői, 3 aljegyzői, 3 árvaszéki ülnöki, I főlevéltárosi, 2 közigazgatási gyakornoki, 1 irodaigazgatói, 13 kezelőtiszti, 6 díjnoki, 8 hivatalszolgai, 3 tiszti hajdúi állás. II. A járásokban: 3 főszolgabírói, 5 szolgabírói, 3 járásorvosi, 4 kezelőtiszti, 3 díjnoki, 3 hivatalszolgai állás, vagyis összesen 69 állás. A belügyminiszter az ideiglenesen egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottságának megalakítására nézve akként rendelkezett, hogy azt az egyesített vármegyék bizottsági tagjaiból olymódon kell megalakítani, hogy ahány működésre jogosult választott bizottsági tagja az egyesített vármegyéknek együttvéve van, azok területéről ugyanannyi legtöbb adót fizető bizottsági tagot kell behívni a bizottságba. Működésre jogosult tagok maradtak azok a megszállott területen fekvő kerületekben annakidején megválasztott bizottsági tagok is, akik magyar állampolgárságukat fentartották. Az egyesítés végrehajtásaként tett rendelkezésekben kimondotta a belügyminiszter azt is, hogy az egyesített vármegyék törzsvagyona, ideszámítva a határozott rendeltetésű alapokat és alapítványokat is, továbbra is az egyes vármegyék külön tulajdona marad. Kimondotta végül a belügyminiszter, hogy az ideiglenesen egyesített vármegyék törvényhatósága közös pecsétet használ, ha pedig a vármegye zászlaját kitűzik, vagy az alatt kivonulnak, az egyes vármegyék saját zászlóikat egymás mellett használják. Az ideiglenesen egyesített vármegyék főispánja a belügyminiszter rendelkezései alapján a két vármegye igazoló választmányát 1923. évi december 20-ikára Esztergomba együttes ülésre hívta egybe a közös törvényhatósági bizottság megalakítása céljából. Az összeállított névjegyzék szerint az ideiglenesen egyesített vármegyék közös törvényhatósági bizottsága áll 130 választott és 130 virílis, vagyis összesen 260 bizottsági tagból. Ezenfelül a bizottságban iilési és szavazati joggal birt 19 tisztviselő. 9