Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után
Művészetek a vármegyében Írta: Einczinger Ferenc
jelleg kialakulása a magyar művészetekben. Az uralkodó klaszszicizmus jegyében már fel-felbukkan a magyar jelleg az irodalom terén, majd az építészetben. Legnehezebben a festészetben látjuk nyomát, mert tehetségeink azidőben külföldön fejtik ki tevékenységüket. A mult század végén azután úgy gazdasági, mint szellemi téren az egész ország bámulatos fejlődése keretében, a művészetek is nagy lendületet vettek, mely egészen a nagy háború kitöréséig tartott. Az építészeti stílus-formálás ez években már majdnem az új magyar építőművészeti stílus kialakulásához vezetett, bár a konzervatív magyar közszellem folytán, visszhangra csak kis mértékben talált. A Bakóc-kápolna bejárata A festészet történetében nálunk, az utolsó száz év a legfontosabb korszak s eleven lendületet a mult század második felében vesz a nemzeti öntudat uj ráébredése folytán. De az igazi magyar levegő akkor vonul be festészetünkbe, mikor a közvetlen természet szemlélet lett a képírás vezetője, hogy utat adjon a píen airnek, majd az impresszionizmusnak, így lettek egyre világosabbak a szabad levegőben alkotott képek. A kilencvenes évektől kezdve mind nagyobb tért hódít a tájkép, mely még a történelmi tárgyú festészetnél is nagyobb teret adott a magyar jelleg kifejlődésének. A nagybányai iskola speciálisan magyar zamatú képein pedig már határozott helyi stílus ütközik ki, melyet később a szolnokiaknál is láthatunk. A szigorú naturalizmuson és a könnyed impresszionizmuson természetesen a legtöbb jelentékeny magyar festő túl van már, de művészi transzponálásukat nem kigondolt elméletek, hanem egyéni fantáziájuk vezeti. Színjelenségeket drámailag hangsúlyoznak vagy dekoratív módon kiaknáznak, de 69