Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Művészetek a vármegyében Írta: Einczinger Ferenc

mögöttük ott érzik a természet benyomás közvetlenségéhez való kapocs. * * * A krónikás kinek hivatása „Művészetek a vármegyében" címen a lefolyt tíz rövid év történetét adni, félve nyúl tollához, mert a kellő kiválasztódás és történelmi távlat híján, kevés módja van kellően felvérteznie magát. A művészetek forrongó árjának hullámzása, a nagyvilágégés dacára sem csapott ki általában a vidékre s ha szórványosan mégis tudott gyökeret verni, a főváros centralizáló ereje dacára. Esztergom és Komárom vármegyék, talán éppen a főváros közelsége folytán, dacára sok természeti szépségeiknek, nem válRészlet a prímási kincstárból tak arra befogadóképessé. A gazdag mult művészeti életére, mint kulturtényezőre vonatkozó adataink összegyűjtését is nélkülözzük és így elinduló alap nélkül lévén, annál bátortalanabbul fogunk az alábbi felsoroláshoz. Művészeti életünk méltán legszámottevőbb eseménye volt az esztergomi prímási képtár újbóli rendezése, melyet Gerevich Tibor egyetemi tanár, a képtár igazgatója, szerencsés kézzel és nagy hozzáértéssel oldott meg. Sok érték került elő az eddigi fel nem ismerés folytán az ismeretlenség raktárából, viszont számos félreismert műtárgyat szállított le eddigi képzett magas polcáról. Ma a gyűjtemény főként az Ipolyi hagyaték és San Marco hercegnő gyűjteménye beolvasztása folytán, nemcsak az ország, de az egész kontinens előtt méltán nevezetes helyet foglal el. Az esztergomi jövendő művésztelep alapkövét rakta le Jaschik Álmos festőművész tanár azzal, hogy iskoláját 1924. évtől kezdve, már ötödízben hozta ki a nyári szezonra s e város festői 70