Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Művészetek a vármegyében Írta: Einczinger Ferenc

lyeztek a bejárat díszes kiképzésére, melynél a csúcsív-jelleg már a gótikára való átmenetet is jelzi. Pótolhatatlan vesztesége a magyar művészet történetének, hogy a kulturális gócpontok, — így Esztergom is, — ahol az irányadó mecénás bőkezűségéből a művészetek virágoztak, a török időkben teljesen elpusztultak. Az ország nyugalmasabb szélein megőrzött középkori és reneszánszkori művészeti emlékek bizonyára csak a gócpontokból kiáradó vidéki hajtások voltak. Festőink e korban a német realizmus és latin idealizmus középútján jártak. Az esztergomi primási képtárban csodálhatjuk Kolosvári Tamásnak, a régi magyar festészet legnagyobb mesterének remekeit, a Szent Antalról származó és 1506 évszámot viselő oltárszárnyképeit, melyek egy kivételével itt vannak. (E hiányzó egy, a budapesti Szépművészeti Múzeum büszkesége.) Német művészi írók a dunai iskola képviselőjének tartják a híres M. E. monogrammá mestert, kinek szintén több igen becses műve van az esztergomi primási múzeumban. A tudatos természetismeret, emelkedett stilizáló erő remekművei ezek a dekoratív finomságokkal teli alkotások. A XVI. század elejéről azonban egy kiváló műemléket kímélt meg a török pusztítás, sőt méltányolva a mesteri művet, az időben mecsetnek használták és az esztergomi székesegyházba beépített Bakócz kardinális díszes és nemes arányú, stíltiszta röneszánsz, megyebeli (süttői) vörös márványból készült kápolnája, melynek fehér márványoltárát Andrea Ferucci firenzei mester faragta. E kápolna az olasz röneszánsz izlést még a maga teljes tisztaságában mutatja, itt még nem jelentkezik a helyi jelleg. A barokk-művészet nagyvonalúsága kiválóan becses műalkotásban nyilatkozik meg az esztergom—szenttamási kálvárián. E másfél évszázadot látott komoly múzeális értékű szoborcsoport karakterben a XVIII. századra vall. Eredetileg a várhegyen állott, a Bakócz-kápolna hajdani helye előtt és csak 1823-ban került mai helyére, a művészettörténet szempontjából nem kevéssé becses kálváriastációkkal együtt, melyek közül az I., II. és VIszámú szinte római domborművek stílusára emlékeztető ugyancsak kifejezetten barok-alkotások. A Bazilika kincstára sok becses egyéb műtárgya között őrzi Mátyás király színarany kálváriáját. Ennek felső gótikus része XV. századból származó, bizonyára magyar alkotás, talapzatát röneszánsz-stílben. Mátyás király olasz mesterével készíttette. E 72 cm. magas, világhírű műkincs, az ötvös művészet méltán híres alkotása. Igen becses mű, a magyar szent koronával kivitelben és korban rokon békecsók tábla, mely már 1528 óta a kincstár tulajdona. E kiragadott szemelvénysorozatban csak az egyes gyűjtemények kimagasló értékeire mutattunk reá, mert az itt érintett gyűjteményekben, továbbá a Régészeti és történelmi társulat városi múzeumában, valamint a magán kezekben levő értékek felsorolására megfelelő hely nem áll rendelkezésünkre. Lassú elindulással jelentkezik a XIX. század elején a nemzeti 6S