Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Esztergom vármegye és Esztergom szab. kir. megyei város tizéves történetének vázlata. Írta: dr. Sántha József

képes volt arra, liogy hatalmas terhek vállalásával megszerezze magának a kultúra e nélkülözhetetlen alkotását. Itt már aztán nem volt megállás. A vízvezetékkel szorosan összefügg a csatornázás és a jó utca burkolat. A város főtere, a Széchenyi tér, már a béke éveiben is aszfaltozott volt: most a Csernoch János út kap topekaburkolatot, a Kossuth Lajos utca keramitot, annak gyalogjárói pedig aszfaltozást. Mindezen szakaszokon elkészül a csatornázás is. Aztán még egy lépéssel ment tovább a város: igen nagy arányú utcafásítást végzett, új parkokat létesített, a Kossuth Lajos, Ferenc József és Csernoch János utakra pedig a házak előtt csinos utcai virág és gyepágyakat képzett ki, úgy hogy, akik régebben jártak Esztergomban, csodálkozva látják annak megváltozott képét. E munkából a nagyobb részt a Sétahely Szépítő Egylet hajtotta végre s a város segélyezésével — különösen a fásítás — az Egyesület s annak igazán odaadó elnöke, Dr. Perger Kálmán m. kir. államrendőrségi főtanácsos nevéhez fűződik, míg a parkok gondozásait s az uccai virágágyak létesítését a városi kertészet végezte. Hogy a város ezt a nagy beruházást végre tudta hajtani, ahhoz első sorban bevételei fokozásáról kellett gondoskodnia, mert az adókból a kiadásokat fedezni nem lehetett. Ezt a célt szolgálta a városgazdaság megszervezése, mely szántógazdaságon kívül virágzó bolgárkertészettel, dinnyetermeléssel, szőlészettel és sertéstartással foglalkozik s ezzel nemcsak a bevételek fokozásáról gondoskodik, hanem a lakosság szükségleteit is fokozottan biztosítja. A legnagyobb jövedelmező alakulás azonban a Közüzemi Rt. volt. A város ugyanis különböző objektumok, (bányák, mészégetés, téglagyár) tulajdonosa, melyek az eddigi bérleti rendszer mellett nem jártak a kellő jövedelemmel. így merült fel annak gondolata, hogy alakitassék oly részvénytársaság, melyben a város maga is résztvesz részvényjegyzéssel, amellett pedig a részvénytársaság maga is nagyobb jövedelmet biztosítson, a város tulajdonát képező objektumokból a bérbeadó városnak. 1922. decemberében jelenik meg a részvényjegyzési felhívás; 1923. februárjában a város a részvények 50%-át lejegyzi és a részvényvásárlást később is állandóan folytatja, úgyhogy ma körülbelül 75% van a részvényekből a város tulajdonában. Csakhamar megtörténik az alakulás Esztergomi Közüzemi rt. néven, és a város az őrhegyi téglagyárat, a mészégetőüzemet és a strázsaliegyi kőbányabérletet a részvénytársaságnak adja ki, mely azok jövedelmezőségét azóta is állandóan fokozza. Később a hatósági jéggyár és az autóbuszüzem ment át a részvénytársaság kezelésébe; legfontosabb azonban a villanyüzemnek kibérelése. 1924. december 31-ével ugyanis az eddigi üzembérleti szerződés lejárt, amikor is a képviselőtetület hosszas és érett megfontolás után akként határozott, hogy a villanybérletet is a Közüzemi rt.-nek adja. Az az elgondolás, mely itt a képviselőtestületet vezette, azóta kétségtelenül meghozta a maga eredményét, mert a Közüzemi rt. nemcsak a modernizálást hajtotta végre, hanem szerző50