Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Esztergom vármegye és Esztergom szab. kir. megyei város tizéves történetének vázlata. Írta: dr. Sántha József

ott, melyen sok ezren vesznek részt és könyörögnek a haza jobbra fordulásáért, mit az tett még bensőségesebbé, hogy az ünnepi szent misét Báthy László prel. kanonok, most felsőházi tag, mondotta, ki maga is menekült, hisz hosszú működésének színterét, Léva városát, a trianoni szerződés szintén a cseh rabiga alá vetette. Az a vágy, hogy a város falai között köszönthesse a Szegedről kiindult feltámadás megindítóját, Horthy Miklós fővezért, november 10-én válik valóra. Lázas készülődés után jön el a nap, mikor is az új legendák hősét Antóny polgármester köszönti a vasútállomáson; majd a Széchenyi-téren van pompás dísszemle s utána a vármegyeházán a küldöttségek fogadása, melyen a város tái'sadalmának minden képviselője lerótta adóját az előtt, kit mint az új élet vezérét ünnepelt az egész ország. 1921 februárjában Dorogot látogatja meg a kormányzó; fogadja a bányászok küldöttségét, elbeszélget velük, leszáll a bányába is, hogy közvetlenül szemlélje meg a bányászok munkahelyét. A hősök szobra Eszter.gombán — Lányi Dezső alkotása 1922. novemberében Esztergomot tüntette ki a kormányzó megjelenésével. Előbb a tábori fiúnevelő intézetet tekinti meg, melyben a Szaléziánus atyák az elhagyott, vagy züllésnek indult gyermekek százait nevelik; utána hatóságok, testületek s egyesületek tisztelgését, majd pedig a katonaság és a vitézek díszmenetét szemléli meg. Amidőn később Esztergom egyik legelsőnek megalkottatja a világháború hősi halottai emlékművét, a kormányzót kéri fel a szobor leleplezésére. 192G május 29-én a kedvezőtlen idő ellenére 41