Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után
Komárom és Esztergom vár-megyék egyesítése, írta: Karcsay Miklós
Komárom és Esztergom vármegyék egyesítése Irta; KARCSAY MIKLÓS Komárom-Esztergom közig, ideigl. egyesitett uármeg^éfe főjegyzője A világháború elvesztése és az azt követő összeomlás folytán az 1919. év elején bekövetkezett cseh megszállás következtében Komárom vármegye elvesztette dunáninneni területeit, vagyis a csallóközi és udvardi járások egész területét és Komárom thjf. szab. kir. város balparti részében fekvő székházát. Magyar fenhatóság alatt megmaradt tehát a vármegye 4 járásából 2 járás, 92 községéből 44 község, 2842 • km.-nyi területéből 1439 n km. és a megszállás idején pontosan meg nem határozott számú lakosságából (az 1900-iki népszámláláskor 160.028 lélekszámra rúgott) 102.847 lélek. Komárom thjf. szab. kir. város elvesztette a város legjelentékenyebb részét képező egész balparti területét és a város összess gazdasági művelés alatt álló területeit. és csak a jobbparti, még úgyszólván a fejlődés kezdetén levő városrész maradt meg magyar fenhatóság alatt, mely mint a volt Üjszőny község 1900-ban egyesülhetett Komárommal. Esztergom vármegye a cseh megszállás következtében szintén elvesztette dunáninneni összes területeit, vagyis az egész párkányi járást. Magyar fenhatóság alatt megmaradt tehát a vármegye két járásából és egy rendezett tanácsú városából egy járás és egy rendezett tanácsú város, 48 községéből^ 23 község, 1077 D km-nyi területéből 532 n km. és a megszállás idején pontosan meg nem határozható számú lakosságából (az 1900. évi népszámláláskor Esztergom várost bele nem számítva 87.651 lélekszámot tett ki) 39.675 lélek, amihez hozzászámítandó Esztergom szab. kir. városnak 19.268 lélekszámot kitevő lakossága. Megmaradt azonban a vármegye birtokában az Esztergomban levő székháza. Komárom vármegye magyar fenhatóság alatt maradt részének igazgatását a csehek által elűzött alispán vezetése alatt egy alispáni kirendeltség vezette, melynek tisztviselői kara legnagyobb részben a megszállott területről átjött régi tisztviselők közül rekrutálódott. Komárom szab. kir. város magyar fenhatóság alatt maradt része a baiparti, megszállott rész jogutódjaként mint önálló törvényhatóság folytatta működését. A törvényhatósági bizottság összeállítása egy, az akkori kormánybiztos által kiadott rendelet alapján eszközölt választás útján történt. Esztergom vármegye törvényhatósága a megmaradt részekben akadálytalanul folytatta működését.