Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

Komárom és Esztergom vár-megyék egyesítése, írta: Karcsay Miklós

Komárom és Esztergom vármegyék egyesítése Irta; KARCSAY MIKLÓS Komárom-Esztergom közig, ideigl. egyesitett uármeg^éfe főjegyzője A világháború elvesztése és az azt követő összeomlás folytán az 1919. év elején bekövetkezett cseh megszállás következtében Komárom vármegye elvesztette dunáninneni területeit, vagyis a csallóközi és udvardi járások egész területét és Komárom thjf. szab. kir. város balparti részében fekvő székházát. Magyar fen­hatóság alatt megmaradt tehát a vármegye 4 járásából 2 járás, 92 községéből 44 község, 2842 • km.-nyi területéből 1439 n km. és a megszállás idején pontosan meg nem határozott számú lakos­ságából (az 1900-iki népszámláláskor 160.028 lélekszámra rúgott) 102.847 lélek. Komárom thjf. szab. kir. város elvesztette a város legjelenté­kenyebb részét képező egész balparti területét és a város összess gazdasági művelés alatt álló területeit. és csak a jobbparti, még úgyszólván a fejlődés kezdetén levő városrész maradt meg magyar fenhatóság alatt, mely mint a volt Üjszőny község 1900-ban egye­sülhetett Komárommal. Esztergom vármegye a cseh megszállás következtében szintén elvesztette dunáninneni összes területeit, vagyis az egész pár­kányi járást. Magyar fenhatóság alatt megmaradt tehát a vár­megye két járásából és egy rendezett tanácsú városából egy járás és egy rendezett tanácsú város, 48 községéből^ 23 község, 1077 D km-nyi területéből 532 n km. és a megszállás idején pontosan meg nem határozható számú lakosságából (az 1900. évi népszámlá­láskor Esztergom várost bele nem számítva 87.651 lélekszámot tett ki) 39.675 lélek, amihez hozzászámítandó Esztergom szab. kir. vá­rosnak 19.268 lélekszámot kitevő lakossága. Megmaradt azonban a vármegye birtokában az Esztergomban levő székháza. Komárom vármegye magyar fenhatóság alatt maradt részé­nek igazgatását a csehek által elűzött alispán vezetése alatt egy alispáni kirendeltség vezette, melynek tisztviselői kara legnagyobb részben a megszállott területről átjött régi tisztviselők közül rek­rutálódott. Komárom szab. kir. város magyar fenhatóság alatt maradt része a baiparti, megszállott rész jogutódjaként mint önálló tör­vényhatóság folytatta működését. A törvényhatósági bizottság összeállítása egy, az akkori kormánybiztos által kiadott rendelet alapján eszközölt választás útján történt. Esztergom vármegye törvényhatósága a megmaradt részekben akadálytalanul folytatta működését.

Next

/
Thumbnails
Contents