Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után
Esztergom vármegye és Esztergom szab. kir. megyei város tizéves történetének vázlata. Írta: dr. Sántha József
megakadályozni. Mily határozott szavak, de volt-e bennük elegendő tartalom és erői S ha volt, miért nem érvényesült e hatalom és erő akkor, midőn az első idegen katona taposta az ország szent határát!! Szomorú tünet, hogy e komoly kérdésekkel csak akkor foglalkoztak, mikor már elhangzott a vészkiáltás: Ardet Ucalegon! Az egyhangú, apatikus hétköznapokat a politika posványosítja a Csele-patak király- és nemzetvesztő mocsarává. Nálunk is megindul a szervezkedés. Míg a lapok a köztársaság eszményi kiépítéséről, a haza határainak területi épségéről s a forradalom szomorú tünete gyanánt a közerkölcsök zülléséről cikkeznek, addig a nagy átlag hallgat és tétovázik, mint a sebzett szarvas az üldözők lesekbe állt csapata előtt, a forradalmi vezetők pedig hol jó szándékkal, hol önző céloktól vezérelve, megkezdik az intenzív munkát. Dr. Szentgyörgyi Pál felmentést kap a főispáni titkári tisztség alól s hozzálát a szociáldemokrata párt toborzásához. Szervezkednek a földmívesek is (pártjuk elnöke Horváth Mihály hegymester lesz), hogy külön párttá tömörüljenek, s az éles meglátás tünete, hogy vitéz SZÍVÓS Waldvogel József, jelenleg nyug. tábornok, már akkor felemeli szavát a kommunizmus veszedelme ellen. Mellettük azonban legerősebb aktivitást fejt ki a köztársasági Károlyi-párt, mely a december 9-iki szervező ülésén a szervező bizottság elnökévé dr. Réthei Prikkel Mariánt, jegyzőjévé dr. Zwillinger Ferencet választja, míg a december 14-iki alakuló ülésen pártelnök dr. Prikkel, társelnökök dr. Katona Sándor, Dombay Nárcisz, Bartalos Vince és Horváth Mihály, ügyvezető dr. Zwillinger Ferenc lettek. Nehezek, szörnyű nehezek voltak 1918—.19. év hónapjai. A ki- . lengések nem csillapodnak: röpködnek a golyók, hogy a villanyvezeték rombolásával sötétbe borítsák a várost; durva tréfából, vagy bosszúból koporsót szögeznek a ház falára; a szentgyörgymezei Olvasókör, valamint a keresztény szocialisták gyűlését botrányos jelenetekkel zavarják meg s teszik lehetetlenné a szociáldemokraták. Sőt még az adott viszonyok közt mérsékeltnek tekinthető köztársasági Károlyi-párttal szemben is hangok emelkednek a Károlyi név felvétele miatt, mert ez akkor még a Köztársasági pártnak a szociáldemokráciától s a kommunistáktól való távolállását jelentette. Eközben pedig egyre szorosabb lesz a rabbilincs, melyet az entente s a vesztett háború chimaerája az ország, s benne Esztergom megye köré von. A december 28-iki megyegyűlésen komoly veszedelemként tárgyalják a cseh megszállás lehetőségét, melynek ellenállni nem volna célravezető, hanem kívánatosabb volna, ha helyettük angol, vagy francia megszállók jönnének. A megye és város vezetősége ugyan mindent megtesz a kormánynál a megszállás megakadályozása iránt, de a végzet óráját, melynek mutatója Esztergom várost ismét a magyar határszél végvárává tette, immár megállítani nem lehetett, s a csehek január 8-án és 9-én megérkeznek Párkányba s birtokba veszik a hatalmat. Esztergomot dermedt rémület fogja el. Beniczky ödön kor28