Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A dorogi szénbányászat története és fejlődése. Írta: Prouza Vilmos

Lábatlan FEHÉRVÁRY ÁRPÁD községi főjegyző 1888-ban Vácon született. Középiskoláit Szarvason, a jegyzői tanfolyamot Budapesten végezte, 1908-ban gyakornok Magyarvalkó községben, innen Magyarfiátra, majd ismét Magyarvalkóra került. Ezután Homokterenyén, Jászladányon, Pozsortán működött, majd 1918 november végén Lábatlan község főjegyzőjévé választották. A világháború alatt 9 hónapig a 101-es gyalogezred kötelékében frontszolgálatot teljesített. A község neki köszönheti az iskola, új községháza, vízfogó készülék, hidak és az új út építését, a telefon és villanyvilágítás bevezetését. Elnöke a Levente Egyesületnek és a községi népművelési bizotságnak. HORVÁTH IMRE igazgató-tanító Acsalag községben 1892-ben született, középiskoláit és a tanítóképzőt Szatmárnémetiben végezte. 1914-ben Nagyszőllősön kezdte pályáját, majd a mozgósításkor bevonult a 13-ig honvédgyalogezredhez, mellyel az orosz, olasz és oláh fronton küzdött. Kitüntetései: a II. oszt, ezüst és a bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. 1924-ben került Lábatlan községbe és ugyanakkotr nevezték ki igazgató-tanítóvá. A Hangya ügyvezető igazgatója, a Levente Egyesület tooktatója, a népművelődés ügyvezetője. LÁSZLÓ JÁNOS ref. lelkész 1855-ben Kócs községben született, középiskolai és theologiai tanulmányait Pápán végezte. 1878-ban kezdte papi pályáját, majd 1883 március 12-én Lábatlan községben választották meg lelkésszé és azóta vezeti egyházközsége lelki életét. Egyházmegyei tanácsbíró és volt helyettes esperes. 189