Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A dorogi szénbányászat története és fejlődése. Írta: Prouza Vilmos

ILLY TAMÁS községi bíró Született 1890-ben Dág községben és ugyanott végezte iskoláit, majd gazdálkodni kezdett, A háborúban a 68. gyalogezreddel a szerb fronton volt. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. Először községi pénztárnok lett, majd 1929-ben bírónak Választották meg. A Hangya Szövetkezett felügyelőbizottságána k tagja. Dömös néhai HEC.EDÜS (JYULA községi főjegyző 1871-ben született Léván. Középiskoláit részben szülővárosában, részben Vácott végezte. 1901-től 1918-ig Pilismarót község jegyzője volt, innen a kommunista csőcselék zavarta el. A Dobozi Mihály emlékmű felállítása az ő kezdeményezésének köszönhető és községének ő szerezte meg a hajóállomást, mely halála óta megszűnt és a gyógyszertárjogot. Sokat tett a villanyvilágítás bevezetése érdekében. 1919-ben nyugalomba vonult. Dömösre került, ahol fél évig helyettes jegyző volt. Majd ismét aktiváltatta magát és 1928ig teljesített szolgálatot. 1929-ben munkában eltöltött élet után elhunyt. Tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságának és igazgatója a nagymarosi 0. K. H.-nak TAXNEIi BÉLA t'őkáptalani erdőtanácsos Született 1857. január 6-án Székesfehérvárott. Középiskoláit Esztergomban, főiskoláit a Selmecbányái akadémián végezte. 1881. január 1-én lépett a főkáptalani erdőgazdaság szolgálatába, ahol azóta megszakítás nélkül dolgozik. 1910-ben kinevezték az összes káptalani és papnöveldei birtokok erdészeti főnökévé. A vármegyei törvényhatósági bizottság, a községi képviselőtestület tagja, a mezőgazdasági bizottság és számos társadalmi egyesület elnöke. A kommün alatt megvédte faluját minden kilengéstől, most nagy eréllyel ugyan, de jóságos szeretettel összpontosítja kezében a község irányítását. 188