Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után
Esztergomi járás
Csernoch hercegprímás a kommün alatti viselkedéséért Írásbeli elismerését fejezte ki. Ismert egyházi író és községének lelkes szellemi vezére. MAYER JÁNOS községi bíró 1884-ben Csolnokon született, ahol iskolái elvégzése óta családi kisbirtokán gazdálkodik. A világháborúban a 26. gyalogezred kötelékében az orosz és olasz harctéren küzdött, a II. o. ezüst vitézségi érem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1924-ben választották meg törvénybírónak és 1926-ban lett elsőizben a község bírája. 1927-ben újra megválasztották és azóta tölti be e tisztséget. A vármegyei törvényhatósági bizottság agja. dentai báró ROHR REZSŐ oki. bányamérnök, a Reiman-akna üzemvezetője, bányafelügyelő 1895-ben Rodaunban született. Középiskoláit Budapesten és Bécsben végezte. Utána belépett a haditengerészethez, elvégezte a főiskolát és 1916-ban fregatthadnagy lett. Az összeomláskor Budapestre jött, majd a folyamőrségnél teljesített szolgálatot, utána pedig Selmecen a bányamérnöki tanulmányait kezdte el, amelyeket az ausztriai leobeni főiskolán fejezett be és 1922-ben nyerte el oklevelét. Utána két évig Felsősziléziában a hercegi bányában működött, 1924 elején került Dorogra, ahol 1928 március óta a Reimann-akna üzemvezetője. Háborús kitüntetései a Signum Laudis a kardokkal és a Károly csapatkereszt. Hivatalból tagja a községi képviselőtestületnek. VANYEK HENRIK kántortanító 1884-ben Komáromban született, középiskoláit és a tanítóképezdét Esztergomban végezte. 1903-ban Zebegényben kezdte pályáját, majd Létán és Németszentgróton működött, 1920 óta Csolnok községben kántortanító. A vármegyei közművel:dési egyesület igazgatója. A magyarosítás terén nagy érdemeket szerzett és ezért vármegyei kitüntetésben részesült. 175