Békássy Jenő: Komárom és Esztergom vármegyék ujjáépitése Trianon után

A dorogi szénbányászat története és fejlődése. Írta: Prouza Vilmos

r i A dorogi szénbányászat Ma: PROUZA VILMOS a Sálgó-Tarjáni Kőszénbánya R. T. igazgató-helyettese Esztergom vármegye 1904. évben megjelent monográfiája Dorog község szénbányászatát csupán futólag ismertette, aminek oka az, hogy e bányaüzem súlypontja ez időben még Annavölgyön volt. Időközben azonban a helyzet teljesen megváltozott, mert a bányakerület összes széntermelése az 1915. évben megkezdett és 1918. évben befejezett 7200 m. hosszú Reimann altáró segítségével Dorog községben kerül felszínre, aminek következményeként e kerület központja Dorog község lett. Hogy az időközi fejlődést szemléltethessük, Dorog község 25 év előtti és jelenlegi képét bemutatjuk: Dorog 25 évvel ezelőtt Dorog ma Az alkotó emberi elme hatalmas teljesítményét látjuk itt. Ha arra gondolunk, hogy volt idő, amikor ez a virágzó és hazánk közgazdaságában most igen nagy szerepet betöltő ipari emporium — még mielőtt valóban kifejlődhetett volna — már-már pusztulásra volt ítélve, akkor becsülhetjük csak meg teljes értékében azt a gigászi munkát, mely rövid negyed évszázad alatt mindezt megteremtette. A dorogi szénbányászat története visszanyúlik egészen a mult század elejéig. Megemlékezik róla tanulmányában Beaudant francia geológus is, aki 1808-ban beutazván Magyarországot, környékünkön is megfordult. E hosszú fennállásának ellenére a magyar bányaiparban számottevő szerephez jutni nem tudott egyrészt azért, mert a széntelepek feküjét képező triaszmészkőből ki-kitörő óriás víztömegek egyik aknát a másik után sorozatosan elfullasztották, másrészt 176