Bartl Stella: Az Esztergomi Várszínház története

Tartalom - 2. A színjátszás létrejötte a kezdetektől napjainkig

2.1.2.Újabb nyári színjátszások 1867/1868 táján nyílt meg az újabb nyári játékhely. Ez az építmény a belváros­ban volt, ami 1900-ig fenn is maradt. 1909-ben ismét új helyszín az ún. Saskert, ez az addigi legfejlettebb, tetővel is védett játékhely volt, ami 1919-ig működött. Ebben az időben egyházi forrásból sorsdöntő fejlesztés indult meg, mely megha­tározó jellegű érték-növekedést jelentett. Ez a beutazó turizmusban, illetve a be­fogadó színhelyek fejlődésében jelentkezett. 2.1.3 A kulturális fejlesztés időszaka A trianoni döntés következtében határszélre került város gyenge iparral és gaz­dasággal rendelkezett, így újra kellett gondolni a fejlődés lehetőségét. Hamar felismerték az idegenforgalom fontosságát. Szembe kellett nézni a hatalmas le­maradással, mely az esztergomi anyagi kultúrában, illetve a modern urbanizáció hétköznapi feltételeiben mutatkozott meg. A kedvezőtlen feltételek felszámolá­sához kormányzati kölcsönökkel láttak hozzá. Ekkor kezdődött a vízvezetékek építése, az Esztergomi Hajósegylet csónakháza, a „virágos Esztergom" program. Elindult a vonatokhoz csatlakozó helyi buszjárat, 1938-ban megépítették a vég­leges utat a Bazilika és a Prímás palota között. Az utóbbi két helyszín biztosítot­ta a nyári ünnepi rendezvények legfőbb helyszínét. 1927-ben szervezeti fejlesz­tés zajlott, ekkor alapították meg a város Idegenforgalmi Bizottságát. A cél a város kulturális arculatának megtervezése, rendezvények szervezése és tervezé­se, hasznos propaganda létrehozása volt, ezáltal kívánták megteremteni a helyi turizmus alapszolgáltatásait. Később országos szintű döntés született arról, hogy évről-évre ünnepi heteket rendezzenek augusztus 20-ára Szent István napjának alkalmából. 10

Next

/
Thumbnails
Contents