Bartl Stella: Az Esztergomi Várszínház története
Tartalom - 2. A színjátszás létrejötte a kezdetektől napjainkig
Az ünnep országos jellegű programjainak helyszíne Budapest volt, megállapodás szerint a főváros az esztergomi augusztus 15-i ünnepséget felvette programjába, és azt országosan hirdette is. A tervezők és szervezők arra törekedtek, hogy területi vonzásköre is egyre szélesebbé váljon. 1938-ban megszületett az ún. bécsi döntés, mely 160 plébániát visszacsatolt az esztergomi vármegyéhez. Az 1938-as Szent István-év eseményei Esztergomban: Esztergom egyik legkiemelkedőbb idegenforgalmi programjának előkészítését 1932-ben kezdték meg. Az évforduló alkalmas volt arra, hogy megmozgassa az országot és a nemzetközi közvéleményt. Az országos programsorozatba való bekapcsolódás letéteményese a királyi vár volt. A szabadtéri előadáson külön szerepeltek a lány- és a fiúiskolák. Szép színfoltja volt az előadásnak az a négyszáz lány, akik a színpad két oldalán lévő emelkedőn álltak, míg középen szavalókórus foglalt helyet virágok és zászlók erdejétől koszorúzva. 1946-1948 között az ünnepi hét helyszínei hagyományosak voltak, ilyen volt: a Városháza udvara, a Bazilika, a Sziget. Ebben az időben magas színvonalú irodalmi, zenei estek, hangversenyek zajlottak. 2.1.4 Kísérletek a várjátékok megteremtésére 1967-ben Balassi Bálint Szép magyar komédiájának bemutatásával született még egy próbálkozás az igényes várjátékok meghonosítására. 1979-től „Esztergomi Históriások" címen rendezett műsoros estek a régi magyar zene és líra Esztergomhoz és főként Balassi Bálinthoz kötődő anyagából voltak összeállítva. A helyszín időnként a Várhegy, máskor a Vármúzeum bejárata előtti téren volt. 1982-ben az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium színjátszói bemutatták Balassi Bálint: Szép magyar komédiáját. Az 1980-as évek első felében felgyorsult a Várpalota, a Vármúzeum rekonstrukciója. Ekkor épült meg végleges helyén a Várhegy első állandó szabadtéri színháza. A műsorpolitika választást több tényező is befolyásolta, pl: a színház szép, 11