Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)
- 71 J; Hangverseny élet, szabadtéri programok: TfcL-Pg jl h3ngvA»nPinynl» tr nl n^.intnn na fl k -két hely«n taXál4f© zunk az egyeaitott vár me gyékben. A k ó t —©Sutrum-— be-Ps5 f e jlődá&e-© Itér t o g yaá&^éPx-Bggter-g omr a e gy faj ta belt-er-jssa.ég4_JCatára j e 1 enbő& - nemzetköti és- ©rszagos hirPurmvé&aah jfogadá sa vol t -a-jellemződ Az esztergomi hangversenyélet a meglévő énekkarok és a Zeneegylet hangversenyeire alapozódott. A saját rendezésű koncertek által igényelt énekesek Büchner Antal főszékesegyházi karnagy baráti és ismeretsé gi köréből kerültek ki. A hangszereseket esetről esetre a budapesti Filharmonikus Társaság biztositotta, Büchner igényeinek megfelelően. Tatán merőben más volt a helyzet. A hangversenyélet alakitásának horizontját Esterházy Ferencnek, az osztrák zenei élet hivatalos irányitójának, zeneszerzőnek /96/ és a Fellner Alfréd által vezetett Magyar Operabarátok Egyesülete szabta meg. Ezen a két szálon melyet csak erősitett a tatai Piarista Diákok Szövetsége művészileg iggalmas és jelentős hangversenyekhez juthatott Tata és Tóváros érdeklődő közönsége és ezen tul a néhány nyáron át idevonzott bel- és külföldi zeneértő közönség is. Az ősz-téli időszak helyi hangversenyei sorában olyan művészek léptek fel, mint Basilides Mária, akinek programján Händel, Schubert, Schumann müvei mellett ott voltak Bartók és Kodály darabjai is. Emellett rendszeresen találkozhatott a közönség a MÁV szimfonikusokkal és olyan művészekkel mint Dr. Dienes Valéria. Ez utóbbi orkesztikai iskolájával látogatott el Tatára. Pantomim műsorukban a közönség a következő darabokat láthatta: 1/ A bölcsesség kora,
