Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 72 J; 2/ A szépség kora, 3/ A mulandóság kora, 4/ Az élet tánca. /97/ E színvonalas produkciók mellett a kapucinus templom adott otthont a mind rendszeresebbé váló templomi hangversenyeknek. A tatai és esztergomi hangversenyen tul mindössze három emlitésre méltó eseményről van adatunk. Az egyikre Almásfüzitőn, a másikra Komáromban a helyi Kamarazenekar közreműködésével, a harmadikra Bánhidán az ottani templomban. Ez utóbbin Szakolczay-Riegler Ernő a m.kir. zeneakadémia tanára, dr. Pántol Márton és Halmos László a győri Székesegyház karnagyai, Csirszka Konrád a győri Tanitóképző Intézet tanára, Albert Ferenc hegedűművész és egy gyermeklenekkar lépett fel. A szinvonalas hangversenyekhez harmonikusan illeszkedtek az Esterházy parkban 1934-1936. között három egymást követő nyáron megrendezett "Tatatóvárosi Szabadtéri Ünnepi Játékok", amelyek részét képezték a "Budapesti Ünnepi Hetek" programjának is. Az első, mintegy ötezer embert vonzó esten, 1934-ben Leoncavallo: Bajazzók cimü operája és Weiner Leó: Csongor és Tündéje került parádés szereposztásban a közönség elé. ABajazzók p

ro

lógjdt Pa

lló Imro é

ne

ke

lte

.—A-g

—e

st je

lerrtőség&y«-- tekinte11el Eszt

ergorabói—különvonatot kivánt indi*

tani az I

do

gonforgalmi Hivatal. Elogondő jelönt kőz

őhiány

án y,nr|b,q n pttr n^ pj^jt., & következő évben Wagner: Tannhäuser- je került bemutatásra. Ez volt a mü első szabadtéri bemutatója Magyarországon. Az Operaház zenekarát Ferencsik János dirigálta. A fellépők között ismét ott volt az énekművészek java Székely Mihállyal, Palló Imrével az élen. 1936 nyarán Dohnányi: "Szent fáklya", és Faragó Jenő: