Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 67 J; művésztelepet létesit, és három írót, három képzőművészt, valamint három muzsikust hiv meg erre a szép vidékre, kedvező feltételeket biztositva alkotó munkájukhoz. /92/ A művésztelep uj módon történő megindításának tervével egyidejűleg nemzetközi fotó kiállitást rendeztek Tatatóvároson. A kiállitásra 29 országból 433 szerző 1615 képet küldött be. Ebből 11 szerző 493 müve került a Keleti Miklósné rendezett kiállitáson bemutatásra. VII. Zenei és színházi élet: A vármegye zenei életének területi súlypontjai éppen ugy mint a képzőművészetnek Esztergom és Tata voltak. E vonatkozásban azonban színesebb és gazdagabb a többi település élete is. A képzőművészetben Nyergesujfalu tűnt csak fel a Nyergesi Fivérek és a Kernstofck hagyományok révén. A zenei életben Dorog, Tatabánya, Komárom és Almásfüzitő is szerephez jutott, a két központ mellett. A gerincet a dalárdák, az esztergomi, dorogi és tatabányai zenekarok, a zeneiskolák, s a mindezek mellett p» kialakult hangverseny^plet képezte. Ezek mellett Eszterházy gróf, a Piarista Diákok Szövetsége, valamint Fellner Pál országgyűlési képviselő révén otthonává tudott válni nagyszabású és jelentős nyári opera és balett programoknak is. Ez utóbbival lényegében a vármegyében folyó színházi tevékenység is kimerült. A tatai szabadtéri programokon tul, csak a szokványos műkedvelő előadásokra és néhány előadói est, matiné megrendezésére futotta a vármegye erejéből. A—dalárdák műkűééisérni m.'.qi-i^

ÁHi^if nu -i oi

rn 1 -í

n

fr

i \ n^pművpl kap

c-aán-i- Emia

tt a következők

be

n cook a töb

b.

i fontos terűlotot é

ri

ntjü

k..