Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 59 J; lyozta a településfejlesztési célok valóra váltását, Uj városház, uj kulturházY^öz könyvtár^ népművelési központ, nyerne elhelyezést." /80/ Célkitűzéseinek megvalósitása érdekében minden közvetlen és közvetett eszközt felhasznált. A közigazgatás fejlesztését szolgáló országos jelentőségű kutatástól a népfőiskola szervezéséig. Vizsgálatai alapján joggal állapitotta meg: "Tatatóváros helyzetének megítélésénél és fejlesztésének irányításánál figyelemmel kell arra is lennünk, hogy nem csak lélekszámban különbözik a járás többi községétől /Kocs, Környe, Héreg/ hanem abban is, hogy a járás székhelye és igy közigazgatási központja múltbeli és mostani szerepénél fogva pedig kulturális vezetője. ... Tatatóváros ... nemcsak járási székhely, hanem azon dolgozunk, hogy egyúttal az ország legjobb járásának legyen a székhelye. Ha ezt elérjük, ez azzal a további előnnyel is fog járni, hogy a kormány állandó figyelmét is leköti, az egész ország figyelmét biztositja..." /81/ Ebbe a nagyvonalú koncepcióba harmonikusan illeszkedik bele a helyi történeti muzeum kialakitásának gondolata. A helyi muzeum fejlesztése érdekében az első lépéseket Magyary Zoltán még kultuszminisztériumi tanácsosként tette meg, amikor az ország valamennyi muzeumának ügyeit irányitotta. Eziránym szándékainak megvalósitásában jelentős segitséget kapott a helyi erőktől is. 1937. decemberében a budapesti szervezet helyi megfelelője is megalakult: "Piarista Diákszövetség tatatóvárosi ifjúsági csoportja" néven. Ez a kis közösség már 1938. januárjában elhatározta egy helyi Történelmi Társulat megalakítását, "melynek feladata a város történelmének