Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 53 J; teendők ellátására a képviselőtestület - a forgalom által egyelőre meg nem kivánt - rendszeresített állást nem szervez, azt be nem tölti, a teendők ellátására a szükséges személyzetet a könyvtárbizottság meghallgatása után a polgármester a tisztségviselői karból jelöli ki. A megbízottnak díjazása a költségvetés keretén belül, a képviselőtestület által állapittatik meg." /71/ A szabályrendelet jóváhagyását'követően 1930-ban elkészült a könyvtár kezelési, illetve használati utasítása is. Ennek nyomán pedig végre sor került a könyvtár újra leltározására. Ennek során kiderült, hogy meglehetősen sok szépirodalmi mü kallódott el az évtizedek folyamán. A tanácsháza épületének átalakítása során, az 1934ben említésre sem méltó forgalmat lebonyolító könyvtárat az épület hátsó szárnyában helyezték el, ahol az előzőektől eltérően már a nyitvatartás és a kölcsönzés feltételei is biztosithatók voltak. A fejlesztésről, állománygyarapításról még ezt követően sem beszélhetünk. Erre a célra a város költségvetésében még 1935-ben is csak évi 200 pengő volt előirányozva, amely még a könyvtáros tiszteletdijának fedezését is alig tette lehetővé. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, ha az egyik helyi lapban a következő gondolatokkal kezdődő irásra bukkanunk: "... groteszk dolog ugyebár, hogy Esztergom városnak van egy, a nagyközönség számára létesített könyvgyűjteménye, mondjuk nyilvános közkönyvtára, amely annyira nem nyilvános, hogy alig tudnak létezéséről a város polgárai, s annyira nem közös, hogy alig van az embernek kedve a nehézkes hozzájutás miatt ezt igénybe venni." /72/