Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 54 J; Pedig ekkor már a könyvtár legújabb használati szabályzata értelmében heti egy délután rendszeresen nyitva tartott a leváltári tisztviselők egyikénék felügyelete mellett. A könyvállomány 1934 végére már 7375 kötetre rúgott. Emellett itt őrizték a Történeti és Régészeti Társulat tulajdonát képező mintegy 145 kötetnyi könyvet is. A könyvtár helyzete és állománya ezt követően mit sem változott a tárgyalt korszak végéig* Muzeumok: Az egyesitett vármegyék területén három muzeum működött: a Simor János hercegprimás által alapitott és 1875« október 12-én megnyitott Keresztény Muzeum, a Főszékesegyházi Kincstár, az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat 1894-et követően létrehozott muzeuma, valamint^ tatai Piarista Muzeum, melyet a "Tatai Piarista Öregdiákok Budapesti Szövetsége" és a "Piarista Diákok Ifjúsági Csoportja" kezdeményezése nyomán 1938. junius 26-án a korábbinál gazdagabb anyaggal tették nyilvánossá. Az Esztergom vidéki Régészeti és Történelmi Társulat Muzeuma: A Társulat 1920. juniusában tartotta meg a háborút követőied első ülését, melynek fő témája a visszatérően jelentkező probléma a Történeti Muzeum elhelyezésének kérdése volt. A Társulat vezetése immár évek óta folytatta eredménytelen harcát az elhelyezés javitása érdekében. Muzéumát, mely kezdetben a Bibliothéka egyik pincehelyiségében volt elhelyezve, előbb a Német utcai Einczinger házba, majd-1922-től kezdődően - a