Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)

- 9 J; kedveltetni, mivel csak az értelmes, az olvasni szerető közönség fogadja el az ujabb kor gazdasági ismereteit." /16/ Több hozzászóló "... a régi kedves népénekek, népdalok felkarolását..." javasolta, mert ezek révén kiszoríthatok lennének a "frivol, a magyar lelkülettől távol álló idegen szellemű..." énekek, s erősíthető lenne a vallásos és hazafias érzelem, ugyanakkor elismerő szavakkal nyilatkoztak az egészségügyi előadások sikeréről és vonzerejéről. Erre alapozva a következő évadban a Magyar Vöröskereszt filmjeit is felhasználva 250 egészségügyi előadás megtartását terveztek a vármegyében. A gazdasági válság fokozódásával mindinkább felerősödött az az irányzat, amelyik a népmüveléstől várta a feszítő szociális problémák megoldását, a társadalmi ellentétek feloldását, elsimítását. A kor vezető szakemberei szerint: "Az iskolán kivüli népmüvelés nem más, mint az alsóbb néprétegek testi és szellemi jólétéről való gondoskodás... A népművelési tevékenységnek tehát elsősorban szociálpolitikai szempontból van jelentősége." /17/ Talán még ennél is félreérthetetlenebb az, amit Felczán József irt e munkával kapcsolatban: "A 'népmüvelés' mint gyakorlati tevékenység része a pedagógiának. Olyan társadalmi réteg oktatásával és nevelésével törődik, amely eddig csak kis mértékben emelkedett ki szociális, élettani, erkölcstani, gazdasági igazságok irányában. A népmüvelés tehát nem vonatkozik az összes felnőttekre, csupán az előbbiekben jellemzett 'népre' azokra, akik még nem eléggé szocializálódtak és spiritualizálódtak." /18/