Bárdos István: Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék közművelődési élete (1923-1938)
- 10 J; Ez az az időszak, amikorra az uralkodó osztály tudatosan összegezte a nacionalizmus végsőkig kiélezett tartalmú elemeit: a vallásos propagandát, az antiszemitizmust, az irredentizmust, az antikommunizmust és a militarizmust. -E kis- ki té rő t-ós c l ő re to kintéet követően plasztikusabban áll na k o lőttünk a vár me gye népmü vo l óo ót irá nyít ó s zakem berek—eeeíe-k vcaci és az azokat meghatároz ó mo mentumok is-« Az 1930-as esztendőt köszöntő, és célkitűzéseit rögzitő egyik Írásban már a következőt olvashatjuk: "... az iskolánkivüli népművelési gondolat egyik fókuszában a nemzeti öntudat, faji műveltség kialakítása, a másikban az ember, az emberi lélek teremtése áll. Arra nevelni az embereket, hogy életük egyik sarkpontja a tisztesség és becsület legyen, - a másik az összefogás a haladásra, egy szebb, boldogabb jövő kiépítése érdekében..." /19/ A hivatalos értékelés szerint ebben a szellemben és igen eredményesen folyik a népművelési munka Tatán, Tóvároson, Tatabányán, Felsőgallán, Esztergomban és Komáromban. A megváltozott elvárások nyomán uj tartalmi és formai elemek kerültek a régiek mellé. Nagyobb hangsúlyt és biztatást kaptak egyrészről az énekkarok, nótaestek, népművelési hangversenyek és általában az irodalom és a művészetek, másrészről az egészségügyi, mezőgazdasági, gazdálkodási kérdések, harmadrészről a történelmi, erkölcsi és vallási előadások. Jl^tartalmi követelmények me gval ós ítása medríelrlr o rs zá goaan és helyileg törekedtek a férfiak, a nők—ée srz -if juság rát-egirgé n yc it kiológitő aaj áto a tarlalmu néyiuüvclődési fu i 1-*fflák kial ak4 tá sár a^
