Bányai Ágnes: Az esztergomi Városi Könyvtár 1884-ben

A polgári fejlődést ebben az évszázadban a kultúrális szinvonal

taz életmód,a szokások,az intézmények léto vagy nem léte mutatja.Esztergomban elemi iskolák /fiú és leány/ működtek,és Hellseher József az egyike azoknak,akik egy külvárosi iskola létesítését javasolják,kimondva azt,hogy a szegényebbsorsú napszámosok gyermekeinek iskolábajárását akarják ezzel * megkönnyíteni.Középiskola működik a városban,amelyben évente 300-400 gyerek jár,hatóköre elsősorban a felvidékre hat ki, de tanítványai közt különösen az alsóbb osztályokban nagyon * sok esztergomi gyereket is találunk. 1842-től mesterképző működött a Vízivárosban,a bencés tanárok,valamint az Esztergomba költözött szeminárium tanárai az 1821-ben Esztergomba betelepedett Beimel József könyvnyomdósnak is elég munkát adtak. Az 18o6-os nyelvi törvény után mind a vármegye,mind a város # áttért a magyar nyelvű ügykezelésre.1831-ben a magyar nyelv terjesztésére szólította fel Esztergom vármegye a Magyar Tudós Társaságot.A vámegye főorvosa,Kaiuenszky István adott ki Magyarországon először magyar nyelvű orvosdoktori disszertációt .A városban kórház és szegényház működött. Esztergomban tevékenykedett üumy Károly György tanár,aki állandó levelezésben állt Kazinczyval,s az ő meghívására látogatott el 1^31-ben az öreg költő a városba.Kazinczynak tetszett a város fekvése,megdicsérte a Kerek-templomot»megcsodálta a Bazilika építését,de a városról semmit se mondott. A szabdságharc bukása után Esztergomban a vármegye működése megszűnt,helyére Jagasics Sándor személyében királyi biztos került,majd tiz éven át megyefőnökként tevékenykedett. Esztergom városias - igazgatási.oktatási,egészségügyi,törvénykezési központ szerepét jól mutatja Fényes Elek következő fel-