Bányai Ágnes: Az esztergomi Városi Könyvtár 1884-ben

sorolása is»"Esztergom jelenleg a székhelye az esztergomi éselcségnek és főkáptalannak,a megyei főnökségnek »megyei tör# * vényszéknek,s az Esztergom-vidéki szolgabiréi a több cs.kir. * hivatalnak« Van itt egy érseki szeminárium,1 katholikus főgimnázium,9 kath« és 1 izraelita elemi tanoda,1 kereskedelmi,1 rajz, 2 vasárnapi, 1 reál és tanítóképző iskola«

1* é Az ötvenes évek vége,a hatvanas évek eleje Esztergom XIX« » századi fejlődésében igen jó éveket jelentett,feltehetően szerepet játszott ebben az I860.évi októberi diploma pezsditő hatása is,de érezhető volt a környező községek anyagi helyzetének bizonyos javulása is,ami az esztergomi kereske» delem és kézműipar pangását enyhiti« 1863-ban jelenik ipeg rövid ideig az első helyi hirlap az Esztergomi Újság,amely célul tűzte ki a város gazdasági fej* lesztósét«Igy az Esztergomi Közlöny már 1063-ban cikksorozatot irt az Ujszőny-Esztergom-Budai vasút ügyében,amely csak hakminc évvel később valósult meg, s Esztergom vasúti közlekedéséből való kizárását teljessé tette« A második esztergomi új súg,az Esztergomi Közlöny a kiegye* zée után indult meg,s még több lap is követte,úgyhogy a XIX, sz.utolsó harmadában négy-öt,hetente egy-két alkalommal megjelenő lapja volt a városnak,a szélsőségesen klerikális be4 állitottságú lapoktól a liberális újságokig. Súlyos csapásként érte a várost 1876-ban,hogy rendezett tanácsú városnak sorolták be csekély lélekszáma alapján,e alá* < rendelték Esztergom vámégyének.A város ügyeibe ettől kezdve * közvetlenül beleszólhattak a vármegye urai. A cóhrendszer kereti között a késmüiparosok kezén nem halmozódhatott fel olyan tőkemennyiség ,amelybői komoly gyáripar -4-