Bányai Ágnes: Az esztergomi Városi Könyvtár 1884-ben

sadalmi viszonyokban is gyökeres változások következtek be* Hagyipar,nagyvárosok jöttek létre,az ipar,a kereskedelem a * városok koncentrációja előrehaladott«Nem igy Esztergomban. "Esztergom ipari fejlődését a papság akadályozta meg; nam akarta érezni a gyárkémények füstjét,félt

ette a hercegprímás székvárosát a zajosabb munkásmegmozdulásoktói,hogy elkerülte a vasút Esztergomot s nem ezen ha£dt át a Pestet Béccsel öszszekötő vasútvonaljelvesztette törvényhatósági jogát,a vármegyének rendelték alá,elvitték Esztergomból a törvényszéket; Pest ill* Budapest fejlődése elszívta életterét; a gabonakereskedelemből kiesett; a várc-» vezetői súlyos adókkal terhelték meg az ipart,ahelyett hogy elősegítették volna a fejlődést." Az első észrevehető komoly változás kívülről érkezett. Rudnay Sándor hercegprímás elhatározta,hogy székhelyét Esztergomba teozi át,megkezdi itt egy méltó székesegyház építését. 1822-ben megindul a Bazilika építése is,o tartott fél évszázadon át. Az anyagi fellendülés sem csapódik le a váro3ban.Kevés a belső erő,a kézműipar nem tudja felvenni a mumkás-fclesleget.A város kereskedelme sem tud úgy profitálni,ahogy szeretne - a szabad királyi város mereven elzárkózik a nem ka* tolikusok befogadásátél.Szintén külső erő okoz egyértelműen * « negativ következményeket.1838-ban ár

viz önti el a várost.A varos tanácsa a kárt 1.641.271 forintra becsülte. Az 1848-as forradalommal új korszak kezdődött. A három mezőváros. Víziváros,Szent-Tamás, Szent-Györgymező földesúri függősége megszűnt,s már azonnal felmerült a majd fél évszázadig húzódó igény,a négiy helység egyesítésének terve.Erre azonban 1848-49 napjaiban nem került sor.