Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Esztergom kulturális élete a kiegyezése után

10 feladatai között egy cikkében: WA közműveltség előmozdítói a társaskörök és műt-'rsulatok, p. o. casino, dalárda. Kell, hogy a közorgánum ezeket is figyelemmel kisérje, és azokat eszél-'esen, szívélyesen, részvéttel támogassa." /2/ A Kssziné 1856-ban alakult ujjá. Fennállása során társadalmi összetétele folyamatosan változott. A hatvanas években a hivatalnokok és a polgárság mellett az uri osztály tagjai is részt vettek a Kaszinó tevékenységében. 1864-től a vármegyei első alispán, az esztergomi nemesi származású Hamar Pál került a Kaszinó élére, és hamarosan a v

fros egyik vezéregyénisége lett. Hazafias műsorokat, táncmulatságokat rendeztek. A kaszinói t'rsasélet legfontosabb szinhelye az 1880-as évek közepétől a ííűkedvelő társulat lett, amely 1884-ben alakult meg és a ?/illeneum környékén élte fénykorát. Fontos szerepet töltött be a város társadalmi életében az 1864-ben megalakult polgári asztaltársaság, a Tarkaság, ami a város iparosait, vállalkozóit, kereskedőit tömöritette. A polgári egyenlőség elve szerint rangra és módra nem tekintve szórakoztatáson kivűl jótékony célokra tömörítette a polgárságot. Tagsága 160-200 fő között mozgott, 1899-ben alakult ujjá Polgári Egyesület néven. 1863-ban alakult meg a Dalárda Egyesület, amely jelentőségében, létszámában a Kaszinó mellett a legnagyobb jelentőségűvé lett. Dalestek és hangversenyek szervezése, nagyobb zeneművek előadása, uj dalok komponálása, az ifjúság bekapcsolása az egyleti életbe - ezeket a célokat tűzte zászla-