Balogh Gyöngyi: Az Esztergomi Irodalmi Egylet

Tartalom - Esztergom kulturális élete a kiegyezése után

- 11 Jára a Dalárda. A v'rosi közéletben legjelentősebb ügyvédek, orvosok, mérnökök, varmegyei és v'rosi tisztviselők lettek az igazgató v'lasztm-?ny tagjai. A tiszteletbeli tagok soré­ban olyan neveket olvashatunk, mint Liszt Ferenc, Erkel Fe­renc, 'br*n"i Kornél, Reményi Ede. Jelentós szerepük volt a műveltség terjesztésében az olvasóköröknek. A Felv'rosi Katholikus Olvasókör a földművesek közreműködésével alakult a 80-as évek elején egyházi vezetés alatt. A kör működésének alapját a könyvtár hasznalata Jelentette, később a színját­szás lett fő tevékenységük az olvasás mellett. Elsősorban népszínműveket Játszottak. Szentgyörgymezőn, valamint Vizi­v'rosban és Szenttamáson is működtek hasonló olvesókörök. A XIX. század utolsó évtizedeiben feliendűlt egyleti tevé­kenység teh't szinte napról napra hozta létre és szűntette meg az egyleteket, társasagokat• Esztergomban ezen a téren m'r "túltermelésről" is beszélhet 'ink. Több volt ez egylet, mint a szükséglet. A sok társulat, ahelyett, hog" az erőket egyesitette volna, inkább szétforg-'csolta azokét. Szinte minden egylet névsoréban ugyanazokat a közéleti személyisé­geket találjuk. Sok egyesület éppen ezért szinte csak lát­szólagos tevékenycéget végzett, a ráfordított szervezési költségekkel az elért eredmény nem állt arányban. Hem sok, inkább Jól szervezett és vezetett egyesületekre lett volna szükség. Külön kell szólni a katolikus egyesületékről és társulatokról, amelyek világnézeti kötöttségeket vállalva próbáltak céljaikat megvalósiteni. A következőképpen osztá­lyozhatjuk a katolikus egyleteket:

Next

/
Thumbnails
Contents